Regionális operatív programok: Dél-Dunántúl
A dél-dunántúliak négy célra koncentrálnak 2007 és 2013 között. Az elsőnél a városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtését, egy olyan policentrikus városhálózati modell kialakítását tűzték ki célul, amelyben a régió gazdaságának fejlődését a városok erőforrásainak jobb kiaknázásával próbálják elérni. Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) adatait tekintve Dél-Dunántúl pozíciója több mint tíz százalékkal romlott 1994 és 2003 között – indokolta a választást Miszler Miklós. Szerinte életbevágóan fontos, hogy a következő 7-8 év alatt behozzák a lemaradást az egy főre eső GDP terén. A rop egésze is a gazdaságfejlesztésre összpontosít – hívta fel a figyelmet az ügynökség vezetője. A régió teljes keretének 30-40 százalékát kívánják erre a célra fordítani. Ez még nem tartalmazza az út- és az egyéb infrastrukturális beruházásokat, amelyeknek szintén jelentős hatása lesz a versenyképességre.
Dél-Dunántúl négy prioritása közül a turisztikai potenciál erősítése a régióban a második. Ennek keretében növelni kívánják a térség részesedését az ország vendégforgalmában, s fokoznák vonzerejét versenyképes komplex turisztikai termékek piacra dobásával, valamint az idegenforgalmi szolgáltatások kínálatának és minőségének bővítésével. A jelenlegi negyedik helyről a harmadikra szeretnénk előrelépni a régiók turisztikai ranglistáján – mondta az igazgató.
A harmadik prioritás a közszolgáltatási és települési fejlesztés. Ebbe a körbe tartozik az egészségügy, a szociális szféra, az oktatás, a képzés, az át- és továbbképzés fejlesztése éppen úgy, mint a városi lakókörnyezet rehabilitációja. A negyedik prioritás a térségi infrastruktúra fejlesztéseit célozza meg, vagyis közlekedési és környezetvédelmi beruházásokat foglalja magában. Az infrastruktúrához kapcsolódóan a régió több nagyprojektben is érdekelt. Ezek közül a legjelentősebb beruházás az M6-os fejlesztése.
Pécs lesz az utolsó régióközpont, ahová elér az autópálya, várhatóan 2010–2012-ben – jegyezte meg Miszler Miklós. A régió számára ugyancsak fontos nagyprojekt a Mecsek–Dráva komplex hulladékgazdálkodási program.
Innovációs szempontból a kulturális, az egészség- és a környezeti ipar húzóerejére nagyon számítanak a dél-dunántúliak, valamint készülnek a pécsi versenyképességi pólus fejlesztések regionális hasznosítására, illetve a Európa kulturális fővárosa program megvalósítására. Tervbe vették a közszolgáltatások racionalizálását is, s ez azért is kulcskérdés, mert a régió aprófalvas szerkezete szakmai és finanszírozási szempontból is megújulásra készteti az intézményfenntartókat az ésszerű működtetés elérése érdekében.
A tervezési munka tapasztalatairól szólva az ügynökség vezetője először is elárulta: „nem voltunk felkészülve arra, hogy egyszerre 5-6 helyen kell megjelennünk”. Egyúttal nem titkolta csalódottságát sem, főleg az országos tervezés „keszekuszasága, átláthatatlansága miatt, hogy egyszer vannak ropok, másszor pedig úgy tűnik, mintha nem lennének”.
A 1076/2004-es kormányhatározat kimondta, hogy a tervezési munkában egyenrangú félként kell kezelni minden szereplőt, így a régiókat is; ez nem minden esetben valósult meg eddig. Az információáramlásban leginkább – meglepő módon – a tervezőmunkát koordináló Nemzeti Fejlesztési Hivatal részéről érzékeltek akadozást és olykor lemaradást. A tárcák közül a Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium bizonyult eddig a legrugalmasabbnak. Nehezen boldogulnak, olykor nyögvenyelősek az egyeztetések Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal, valamint a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal.
