Rövid életű lesz a rossz szabály
Bár a lakásmaffia elleni hatékonyabb fellépés érdekében született, azt a legkevésbé sem szolgálja a végrehajtási törvény tavalyi módosítása. Ám hátrányosan érinti azon cégek, így a bankok, pénzügyi vállalkozások, faktoringtársaságok működését, amelyek a leggyakrabban kezdeményeznek ingatlan-végrehajtást követeléseik behajtására. de nem kíméli a módosítás az adóst sem – hívták fel a kormányzat figyelmét az alkotmányos szempontból is kifogásolható szabályozásra.
A törvény az önkormányzatoknak biztosít elővásárlási jogot: ha olyan lakóingatlant árvereznek el, amelyben az adós lakik, azt a helyhatóság könnyebben megvásárolhassa. Így az adós bérlakásként használhatja tovább, nem kényszerül otthona elhagyására.
A végrehajtások emiatt elhúzódnak, ráadásul a törvény valamennyi ingatlanra megadja az elővásárlási jogot. Ez megkérdőjelezi az elérni kívánt célt is, hiszen egy ipari ingatlan árverezésekor a lakásmaffia áldozatainak megsegítése aligha kerülhet szóba – utalt a törvény egyik visszásságára Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa. Volt olyan eset, amikor milliárdos értékű ipari ingatlan árverési értékesítése szakadt félbe az önkormányzati elővásárlási jog miatt. Hangsúlyozták azt is: az adós semmiképpen sem tekinthető a lakásmaffia áldozatának, ha a bírósági végrehajtás valamely hitelintézetnél felvett kölcsön vissza nem fizetése miatt folyik ellene.
Bilák Andrea, a Pénzügyi Vállalkozások Országos Egyesületének (PVOE) társelnöke szerint a végrehajtás a hitelezők kielégítése céljából elrendelt eljárás, ahol az időtényezőn túl fontos az is, hogy az árverezni kívánt vagyontárgy a piaci értékhez közelítő legmagasabb áron keljen el. Ez az adós érdeke is. Ám az önkormányzati elővásárlási jog – a második sikertelen árverés után – felborítja a hitelezői kielégítési sorrendet is. Lehetővé teszi, hogy a helyhatóság – amely esetleg nem is szerepel a végrehajtást kérők között – fél áron átvehesse az ingatlant, akkor is, ha a becsérték 70 százaléka alá nem lehetne lemenni. A végrehajtásos értékesítés nehezebb a piaci eladásnál, és a módosítás tovább csökkentheti a vásárlási kedvet. A vevő – miután befizette a becsérték 10 százalékát – további harminc napot kénytelen várni az önkormányzat válaszára, igaz, utóbb visszakapja az előleget. Több tízmilliós értékű ingatlannál azonban meggondolja, hogy licitáljon, nem lenne-e jobb helye másutt az előlegnek.
A végrehajtók nem tudják alkalmazni az új szabályokat. A törvény szerződéskötést ír elő, ha az önkormányzat él elővásárlási jogával. Az e jogot szabályozó Ptk. rendelkezései azonban nem alkalmazhatók, hiszen a bírósági végrehajtásban nem a felek akaratából szerződéssel, hanem hatósági döntéssel történik az ingatlanszerzés – fejtette ki Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke. Kiemelte: a becsérték alapja az adó- és értékbizonyítvány, amelyet amúgy az elővásárlási jog gyakorlására jogosult önkormányzat ad ki. Ez felveti a visszaélés lehetőségét. Úgy vélte: az önkormányzatoknak eddig is módjukban állt részt venni és licitálni az árveréseken. Ezt – törvényi privilégium nélkül – megtehetnék a jövőben is.
A bankok, pénzügyi vállalkozások szakmai érvei meggyőzték a kormányzati szerveket, hogy a kérdést napirenden kell tartani, és – a MeH és az igazságügyi tárca válasza értelmében – a lehető legközelebbi törvénymódosítás alkalmával az új Országgyűlésben érvényesíteni szükséges.
Várhatóan nem lesz hosszú életű e szabályozás, de a végrehajtások addig sem állhatnak le. A bankszövetség és a PVOE ezért támogatást kért a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségétől. Zongor Gábor főtitkár úgy nyilatkozott: szorgalmazzák és segítik az elővásárlási jog korrekt helyi rendezését, hogy az ne legyen az árverések kerékkötője.
A kormány a maffiatevékenység visszaszorítása érdekében tavaly novemberben nyújtott be átfogó törvényjavaslatot, ám nem azt, hanem e kifogásolt önálló képviselői indítványt fogadta el a parlament. Azóta – felismervén, hogy az új szabályozás nincs összhangban a végrehajtási törvény alkotmányos céljával, sem egyéb rendelkezéseivel, nem felel meg a diszkriminációt tiltó alkotmányos követelménynek, és ütközik a Ptk.-val – az idén januárban a korábbi szabályok visszaállítását javasolta egy újabb képviselői indítvány, de a parlament már nem tárgyalhatta meg. Az új szabályozást megtámadták az Alkotmánybíróságon is.
>> minden ingatlanra megadja az elővásárlási jogot
>> felborítja a hitelezői kielégítési sorrendet
>> ütközik más szabályokkal
>> visszaélésre ad lehetőséget -->
