Vajon miért vesznek fel sok fiatalt?!

Olcsó és hatékony állam – ez a szlogen gyakran szerepel a pártok kampányígéretei között, bár ötletek vannak, konkrét stratégiát egyik sem vázol a megvalósításhoz. Nem véletlen hát, hogy a VOSZ választások idejére összeállított versenyképességi ajánlatcsomagjában minden párt számára felteszi a kérdést: „Vállalja-e a párt a Sárközy
Tamás professzor nevével jegyzett »Hatékonyabb államapparátust« programban megfogalmazott elképzeléseket és törekvéseket?” A VOSZ mellett a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) is bízik a koncepció megvalósításában. Eddig ugyanis ez az egyetlen olyan anyag, amely az államszervezet átalakítására komplex stratégiát kreált, sőt a törvényi szabályozást is megalkotta hozzá. A szakszervezet – a komoly átalakítások ellenére – támogatja az elképzeléseket. A párhuzamos hatáskörök megszüntetésével növelhető a közigazgatás teljesítőképessége – fogalmazott lapunknak Fehér József. Az MKKSZ főtitkára úgy véli, a politikai állások nem élhetik túl az átalakítást, az elemzői, végrehajtói munkakörök számát viszont növelni kell. Magyarázatként hozzátette: a közigazgatásban dolgozók közül mindössze hétezren vannak minisztériumokban, 170 százalékos a túlterheltségük, 44-46 órás a munkahetük; inkább a „nemtudjukmitcsinál” háttérintézmények számát kellene csökkenteni. Arra a kérdésünkre, hogy hány felesleges poszt lehet jelenleg a közigazgatásban, Fehér József azt válaszolta, hogy maximum ezer. Az utóbbi időben egyébként nemhogy csökkent volna, inkább nőtt a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás terén dolgozók száma. A KSH adatai szerint 2004 év végén 291 ezer foglalkoztatott volt itt, egy évvel később már több mint 300 ezer. Ha nemcsak a közigazgatásban, hanem a teljes közszférában (beleértve az oktatást és az egészségügyet is) történő elbocsátásokat vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy 2005 második felében megcsappant a létszámleépítések száma. Fehér szerint egyébként főleg fiatalokat vesznek fel a közigazgatásba, akiknek elbocsátásával alkalomadtán látványosan lehet majd „racionalizálni” a létszámot.
Sárközy Tamás 2004 óta készülő államszervezetet átalakító koncepciója sem drasztikus létszámcsökkentésre tesz javaslatot, sokkal inkább hatékonysági intézkedéseket sürget. Ilyen például, hogy a kabinet-, csoportfőnökök, miniszteri biztosok számára jelenleg biztosított államtitkári juttatások szűnjenek meg, a minisztériumok ne szervezhessenek, adhassanak ki a hatáskörükbe tartozó feladatokat, hanem azokat saját apparátussal oldják meg. A szakombudsmanok számát is kordában tartaná Sárközy, véleménye szerint nincs szükség oktatási, munkaügyi miniszteri biztosra, sőt az Egyenlő Bánásmód Hatóság is párhuzamos szervezet, ha egyszer már működik a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Az elképzelések szerint meg kellene szüntetni a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) túlpolitizáltságát, a tárca nélküli miniszternek pedig nem lehetne politikai államtitkára, titkárságát a MeH biztosítaná.
Az államfő nagyobb szerephez jutna, ő gyakorolná például a formális felügyeletet az MNB és a versenyhivatal felett is. A hatékonyságot növelné az az elvárás, hogy a miniszter ne csak politikai, hanem szakmai menedzseri vezetője is legyen a minisztériumának. Sárközy egységes kormányzati infrastrukturális rendszer kialakítását, illetve független nemzeti médiatanács felállítását javasolja a következő kormánynak, ha az végre vállalja az államapparátus átalakítását. Fehér József szerint egyébként a feladatok számbavétele, a szervezet átalakítása, a szükséges létszám, majd a költségkeret meghatározása lenne a helyes sorrend a közigazgatás reformja kapcsán, ám ez idáig mindig a költségekhez – főleg a megcsappant büdzséhez – igazították a létszámot. (KI)