Védik a helyi specialitásokat

A miniszterek elé kerülő egyik bizottsági tervezet a hagyományos különleges termékek, a másik pedig az oltalom alatt álló eredetmegjelölések, illetve földrajzi jelzések szabályozásának módosítására vonatkozik. A három termékcsoport védelmét, megjelölését szabályozó rendeletek 1993 óta vannak hatályban. A jogszabályok módosításával a miniszterek a bejegyzési eljárás egyszerűsítését, pontosítását, illetve a szabályozásoknak a WTO alapelveivel való összhangba hozását kívánják elérni.
A közösségi oltalom alatt álló eredetmegjelölésre, illetve földrajzi jelzésre eddig több mint 700 mezőgazdasági terméket és élelmiszert jegyeztek be az unió tagállamaiból, közülük 160 elnevezés húsfélékre, 150-150 sajtfélékre, illetve friss vagy feldolgozott gyümölcsre és zöldségre, valamint 80 elnevezés olívaolajfélékre vonatkozott. Ilyen védelmet élvez például a feta sajt vagy a pármai sonka. Hagyományos különleges termékként pedig eddig 15 mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert jegyeztek be az unióban.
A bejegyzési eljárás időtartama csökkentésének (ez a gyakorlatban legalább másfél év), a rendszer egyszerűsítésének köszönhetően várhatóan tovább nő az eredetmegjelöléssel ellátott termékek és élelmiszerek köre, ugyanis az élelmiszerek megjelölése jelentős üzleti hasznot – egy elemzés szerint plusz 18 százalék bevételt – hozhat – jelzi a BBC. Emellett a megjelölések erősíthetik a különböző élelmiszer-egészségügyi problémák, mint a kergemarhakór, a száj- és körömfájás vagy a madárinfluenza által megtépázott fogyasztói bizalmat.
Magyar élelmiszerekre, mezőgazdasági termékekre vonatkozó oltalmi kérelmeket – a többi új tagállam beadványához hason-
lóan – 2004 októberéig kellett benyújtania az FVM-nek az Európai Bizottság felé azon termékek esetében, amelyek a csatlakozást megelőzően már védettek voltak Magyarországon. A 11 magyar termék közül eddig a szegedi szalámi és a szegedi fűszerpaprika-őrlemény bejegyzési kérelmének vizsgálata kezdődött el Brüsszelben – nyilatkozta lapunknak Ősz Katalin, az FVM élelmiszer-ipari főosztályának vezető főtanácsosa. Az eredetileg féléves értéke-lési határidő csúszása a bizott-ság túlterheltségében keresendő, ugyanis az egyszerre beérkezett új tagállami kérelmek mellett Brüsszel folyamatosan kapja már a 25 tagállam újabb és újabb beadványait is. Így várhatóan csak hónapok múlva kaphatják meg az első magyar élelmiszerek a közösségi oltalmat, és kerülhet a termékek csomagolására az eredetvédelmet jelző közösségi logó.
Az eredetmegjelölésekről szóló rendeletek módosítása kiterjed arra is, hogy a WTO alapel-veinek megfelelően ezentúl az EU-n kívüli országokból származó helyi specialitások is kaphatnak közösségi elismerést és védelmet az utánzás ellen, amenynyiben a származási országban oltalom alatt állnak.

>> oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ): a termelési folyamat legalább egy része, a termesztés, a feldolgozás vagy az előállítás egy bizonyos területhez kötődik, és a termék jellemzői, hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható

>> hagyományos különleges termék (HKT): nem földrajzi eredetre, hanem egy termék hagyományos összetételére vagy egy hagyományos előállítási és/vagy feldolgozási eljárásra utal

>> oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ): a termelési folyamat legalább egy része, a termesztés, a feldolgozás vagy az előállítás egy bizonyos területhez kötődik, és a termék jellemzői, hírneve a földrajzi származásnak tulajdonítható

>> hagyományos különleges termék (HKT): nem földrajzi eredetre, hanem egy termék hagyományos összetételére vagy egy hagyományos előállítási és/vagy feldolgozási eljárásra utal Magyar termékek (közösségi bejegyzési kérelmek)

oltalom alatt álló földrajzi jelzésre:

>> budapesti szalámi

>> csabai kolbász oltalom alatt álló eredetmegjelölésre:

>> gönci kajszibarack

>> gyulai kolbász

>> hajdúsági torma

>> kalocsai fűszerpaprika-őrlemény

>> makói vöröshagyma

>> szegedi fűszerpaprika-őrlemény

>> szegedi szalámi

>> szőregi rózsatő

>> alföldi kamillavirágzat -->