A bérstatisztika módszertana
A versenyszférában az 50 főnél többet foglalkoztatók közül a mintába a fizikai dolgozók körülbelül 6, a szellemi foglalkozásúak mintegy 9 százaléka került be. Az 5–50 fő közöttieknél a szervezetek közül az ÁFSZ munkatársai 20 százalékos mintát vettek, az így bekerült szervezeteknek viszont minden, teljes és nem teljes munkaidős dolgozójukról adatot kellett szolgáltatniuk. Ahol reprezentatív mintavétellel teljesítették az adatszolgáltatást – a mintavételi arányok alkalmazásával, statisztikai módszerekkel –, teljes körűvé tették az adatokat, s ez a minta alapján a reprezentált teljes sokaságra való következtetést jelenti. Ez a következtetés az egyénekhez rendelt súlyokkal (a mintavételi arány reciprokával) való felszorzás útján történt.
A súlyszámokat határozták meg cégenként történt, a szervezetnél dolgozó összes teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozói létszámot elosztották a mintába bekerültek számával. A közlési táblákban található adatok tehát statisztikai számítások eredményei, amelyek a teljes reprezentált (rész)sokaságokra így kapott értékeket mutatják be, vagyis a minta alapján az egész reprezentált sokaságra és különböző bontásaira vonatkozó becsléseknek tekinthetők. Az adatok túlnyomó többségénél a relatív standard hiba 8 százalék alatt van.
