A magyarok nem szeretnek Magyarországon élni
Ezek a fő megállapításai az „Európa jövője” című, legfrissebb Eurobarometer felmérésnek, amelyet idén februárban és márciusban végeztek az ún. D-terv keretében. A D-tervet (a rövidítés a „Democracy, Dialogue, Debate”, vagyis a „demokrácia, párbeszéd, vita” hármast takarja) tavaly októberben hirdették meg azzal céllal, hogy az EU párbeszédet kezdeményezzen polgáraival, és „közelebb hozza az állampolgárokat” az Unióhoz.
Margot Wallström, az intézményi kapcsolatokért és a kommunikációs stratégiáért is felelős biztos szerint a felmérésből egyértelműen kiderült, hogy „az állampolgárok erős Európát akarnak” és hogy az emberek elsődleges igénye az, hogy az EU biztonságot nyújtson számukra (szociális értelemben vett biztonságot, de biztonságot a terrorizmus és a bűnözés ellen is).
A felmérés során 25 tagállamban közel 25 ezer, 15 évnél idősebb állampolgárt kérdeztek meg.
A kérdezők az első, az emberek általános közérzetére vonatkozó kérdésekre adott válaszok alapján egyértelműen levonhatták a következtetést: az Unió állampolgárai általában „boldogok”, mind magánéletükben, mind pedig a munkájukban (90, illetve 84 százalék válaszolt igennel). Némi eltérés kimutatható ugyan a korábbi „Tizenötök” és az újonnan csatlakozott tagállamok között, de ez nem jelentős.
Magyarország szempontjából annál meglepőbbek a válaszok a következő kérdésre: „Mennyire elégedett Ön, hogy a saját országában élhet?” Az uniós átlagot tekintve 90 % válaszolt igennel, míg a magyarok közül mindössze 59 % (az utánunk következő Szlovákiában is 83 % az igenek aránya!). Szintén „rosszul” szerepelt Magyarország annál a kérdésnél, amely azt firtatja, intenzíven tartják-e az emberek a kapcsolatot más uniós tagállamok polgáraival? Az első helyen Luxemburg áll (84 % válaszolt igennel), az uniós átlag 43 %. Magyarország itt is az utolsó helyen áll, a megkérdezettek mindössze 19 %-a válaszolt igennel.
Arra a kérdésre, hogy „Az Európai Unió hallatán mi jut eszébe először?”, az alábbi válaszok születtek: a legtöbben (22 %) az együttműködést említették, 19 % az európai intézményeket, valamint a „tagságot”, 15 % az eurót, 11 % a szabad mozgást, 9 % pedig a közös piacot és a „globalizációt” (illetve ehhez hasonló kifejezéseket). Figyelemre méltó, hogy a teljes elutasítás („az Unió ellen vagyok”, „az Unió a nemzeti identitás elvesztéséhez vezet”, stb.) aránya mindössze néhány (3-5) százalék volt. (Bruxinfo)
