A szocialistáknak nincs határozott véleménye
Egyelőre nem került terítékre a koalíciós egyeztetések során a privatizáció témája, s a Kuncze Gábor által említett példákban nincs kikristályosodott szocialista álláspont – válaszolta a Világgazdaságnak Podolák György szocialista politikus-szakértő. A gazdasági bizottság alelnöke mindehhez hozzátette: a koalíciós megállapodás megkötése előtt remélhetőleg tisztázzák ezeket a kérdéseket is.
Általában véve ésszerű tárgyalni minden olyan privatizációról, amikor az adott vagyontárgy egy hasznosabb vagyonelemre cserélhető – sommázta a szocialisták véleményét Podolák. Hozzátette: az MSZP határozott álláspontját tükrözte a tavaly a második fél évben általa benyújtott s szinte egyhangúlag elfogadott törvénymódosítás, amelynek értelmében az MVM-et és a paksi atomerőművet nemzeti vállalatként meg kell tartani. S a szocialisták akkor azt is mondták, hogy a MÁV privatizációja egyelőre nem aktuális, mert mint csomagnak nincsenek meg a feltételei a magánosításnak. Ám az egyes vagyonelemekre vonatkozó sarkos véleményt akkor sem alakítottak ki a szocialisták. Éppen így egyelőre a szocialista frakciónak nincs határozott véleménye a Kuncze által említett privatizációs tervekkel kapcsolatban sem. Alaposan meg kell vizsgálni az egyes vagyonelemeket, elemzéseket kell készíteni, hogy legyen alapja a véleményalkotásnak. Az államnak ugyanis mindig egy-egy adott esetben kell eldöntenie, melyik vagyonelemet mire cseréli le. Az alapelv pedig az, hogy az állami tulajdon nem szentírás – szögezte le Podolák.
Nincs hosszú távra szóló gazdaságpolitikája a kormányzatnak – vonta le a következtetést a SZDSZ-elnök szavaiból Márton Attila, a Fidesz szakértője. Szerinte a túlhajszolt privatizációs elképzelések csak azt mutatják, hogy a katasztrofális gazdasági helyzetből egy kiutat látnak szabad demokraták: minden még állami kézben lévő vagyonelemet piacra vinni és értékesíteni. Az ellenzéki párt továbbra is azon az állásponton van, hogy egyszeri költségvetési motivációk alapján nem szabad feláldozni hosszú távú érdekeket. A Szerencsejáték Zrt.-t semmiképpen nem kellene eladni – vélekedett –, hiszen ez a cég stabilan jelentős bevételt hoz, nem szorul milliárdos befektetésekre. A Volán-társaságok eladása súlyos veszélyekkel fenyeget, hiszen így könnyen előfordulhat, hogy a pénzügyi szempontok alapján vállalkozó befektetők hamar lemondanak a veszteségesen vagy nullszaldóval üzemeltethető járatokról. Ez pedig együtt jár azzal, hogy az amúgy is hátrányos helyzetben lévő kistelepüléseken élők – tíz-, de akár százezrek is – buszközlekedés nélkül maradnak.
A vasúttal kapcsolatos privatizációs elképzeléseket sem üdvözölte a fideszes politikus. Mint mondta, nem lenne gazdasápolitikailag indokolható lépés, ha a vasútról leszelnék a gazdaságosan működtethető MÁV Cargót, s továbbra is az adófizetők pénzéből kellene – immár jóval nagyobb összegekkel – fenntartani a nagy ráfordítással működtethető személyfuvarozást, illetve a pályavasutat.
A tervezett magánosítás végigviteléhez módosítani kell a privatizációs törvényt, ehhez elegendő a parlamenti létszám felének támogató szavazata, vagyis a Fidesz nélkül is biztosan keresztülvihetők lesznek a tervek – mondta Márton Attila, hozzátéve: tiltakozó véleményüket azonban továbbra is hangoztatják. BJA–NVZs
Aranyrészvényesi pozíció
Változatlan az állam aranyrészvényesi pozíciója a privatizációs törvény mellékletében felsorolt gazdasági társaságokban. Pedig az aranyrészvényt – a tőkemozgás szabadságával kapcsolatos európai bizottsági álláspont értelmében – már uniós csatlakozásunkkal egyidejűleg meg kellett volna szüntetni, de legalábbis csökkenteni az állami befolyást a korábban privatizált vállalatokban.Az uniós joggyakorlat értelmében csakis nyomós közérdek indokolhatja a kivételes, ám nem diszkriminatív jellegű, és az elérendő céllal arányos állami beleszólást az adott cég dolgaiba. Erre figyelemmel módosítani kellene a privatizációs törvényt.
Az aranyrészvény átalakításáról szóló több mint két éve benyújtott törvényjavaslatot azonban a koalíció félretette és az ellenzék sem siettette elfogadását. Egyes szakvélemények szerint ma már tartani lehet attól, hogy az EU szigorúan számonkéri a mulasztást. Azt is felvetik, hogy a késedelem rossz üzenet lehet a külföldi befektetőknek. KK
Az uniós joggyakorlat értelmében csakis nyomós közérdek indokolhatja a kivételes, ám nem diszkriminatív jellegű, és az elérendő céllal arányos állami beleszólást az adott cég dolgaiba. Erre figyelemmel módosítani kellene a privatizációs törvényt.
Az aranyrészvény átalakításáról szóló több mint két éve benyújtott törvényjavaslatot azonban a koalíció félretette és az ellenzék sem siettette elfogadását. Egyes szakvélemények szerint ma már tartani lehet attól, hogy az EU szigorúan számonkéri a mulasztást. Azt is felvetik, hogy a késedelem rossz üzenet lehet a külföldi befektetőknek. KK -->


