Áfafizetés a fogyasztás helyén
Komoly esély nyílt arra, hogy a határon átnyúló szolgáltatások esetében az áfát ne a szolgáltatást nyújtó, hanem a szolgáltatást igénybe vevő fél országában kelljen megfizetni 2008-tól. Csak négy tagállam ellenezte ugyanis az áfaszabályozás reformjával kapcsolatban előterjesztett osztrák elnökségi csomagtervet a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) pénteki ülésén, s ez jóval kisebb ellenállás, mint néhány hónappal korábban. Mint Kovács László adóügyekben illetékes európai bizottsági tag lapunknak kifejtette, határozott ellenvéleményt csak Németország és Luxemburg fogalmazott meg a bizottság által is támogatott javaslatokkal szemben. Igaz, Portugália is kifejezte (bár kevésbé markánsan) nemtetszését, s Málta is aggályainak adott hangot. A Bruxinfo értesülései szerint technikai kifogásai Magyarországnak is vannak.
Az osztrák csomagterv három elemből áll. Az első értelmében újabb három évre meghosszabbítanák azt a június 30-án lejáró direktívát, amely az EU-n kívüli országokban bejegyzett cégek által EU-n belüli magánszemélyek részére nyújtott elektronikus szolgáltatások esetében az áfafizetést a szolgáltatást igénybe vevő fél országában rendeli el. Egyúttal kiterjesztenék azt az EU-n belül bejegyzett cégek által nyújtott elektronikus szolgáltatásokra is – tehát nemcsak az unión kívüli szolgáltatásimport után kellene a „fogyasztás” helye szerint megfizetni az áfát, hanem az unión belüli, más tagállamokból származók esetében is.
A második elem értelmében a vállalatok egymás közötti (business-to-business, B2B) tranzakciói esetében megfordítanák a fő szabályt: 2008. január 1-jétől nem a szolgáltatást nyújtó cég országában kellene megfizetni az áfát, hanem a szolgáltatást igénybe vevő országában. A vállalati szféra által a lakosságnak nyújtott (business-to-consumers, B2C) szolgáltatásoknál megmaradna a szolgáltatást exportáló ország szerinti áfafizetés, kivéve a fent említett elektronikus szolgáltatásokat és a tévé-, illetve rádióműsorok sugárzását, ahol tehát a célországban fizetnék meg ezt az adónemet.
A harmadik elem az úgynevezett egyablakos rendszer kialakítása, amely bármely tárasaság számára lehetővé tenné, hogy az áfafizetéssel kapcsolatos minden ügyintézést (a nyilvántartásba vételtől kezdve a bevallásokon át az adó megfizetéséig és az adó-visszatérítésig) a saját országában végezhessen akkor is, ha más tagországban is végez áfaköteles tevékenységet. Vita csak a második elemről van, az első és a harmadik esetében csupán a bevezetés időpontja lehet kétséges; egyesek túl korainak tartják a 2008-as határidőt.
A B2B-szolgáltatások áfafizetési rendjének megfordítását az indokolja, hogy a jelenlegi rendszerben azok a cégek kerülnek előnybe, amelyek a legalacsonyabb áfakulcsot alkalmazó országból kínálják a szolgáltatásaikat, s ez káros versenytorzító jelenségnek minősül. A rendszer megfordítása nemcsak a versenyfeltételek kiegyenlítését szolgálja, de az adóbevételek jobb tervezhetőségét is a tagállamok számára – márpedig az áfa az egyik legnagyobb bevételt hozó adónem. „Olyan áfarendszerre van szükség, amely az elektronikus kereskedelem igényeit is figyelembe veszi” – szögezte le Karl-Heinz Grasser osztrák pénzügyminiszter.
Menetrend
A pénteki vita a politikai erővonalak feltérképezését szolgálta. Most kétoldalú konzultációk következnek, s ezek alapján dől el, hogy előterjeszti-e az osztrák elnökség már a következő, júniusi Ecofin során a dossziét a politikai megállapodás elérésének céljával.
