Akár külföldön is gyógyíthatjuk magunkat - fizetik nekünk
A társadalombiztosításnak a más EU-tagállamokban végzett kórházi kezelést is fizetnie kell, ha odahaza nincs mód megfelelő időn belül elvégezni az adott beavatkozást – mondta ki az Európai Bíróság. A döntés egy brit hölgy beadványára született, akinek sürgős csípőízület-műtétét Franciaországban végezték el, miután háziorvosa csak három-négy hónapos várakozás után tudta volna beutalni egy megfelelő kórházba. A brit egészségügyi szolgálat, az NHS utóbb nem volt hajlandó megtéríteni a franciaországi műtét 3900 fontos (bő másfél millió forintos) költségét.
Az uniós törvényszék döntése nemcsak a britekre, hanem minden EU-polgárra vonatkozik, szakértők éppen ezért arra figyelmeztetnek, hogy a tagországok egészségbiztosítóinak fel kell készülniük a tömeges „egészségturizmusra”. Az OEP nemzetközi főosztályának a vezetője, Lengyel Balázs szerint azonban hazánk esetében semmilyen változást nem hoz a döntés. A külföldi ellátásra szoruló magyar betegek ügyében eddig is a bíróság által megkövetelt szempontok alapján hoztak személyre szabott döntést az orvosi szakmai testületek. Az erről szóló jogszabály megalkotása, azaz 1988 óta az itthon megfelelően nem végezhető, külföldön viszont bevált módszerek alapján történő és az adott esetben is sikerrel kecsegtető beavatkozások térítését írja elő.
Az uniós előírásoknak megfelelően akkor is finanszírozza az OEP a külföldi gyógykezelést, ha azt Magyarországon nem lehet megfelelő időn belül elvégezni – tette hozzá Lengyel Balázs. Az OEP évente 300-350 beteg külföldi gyógykezelését finanszírozza (ebbe a műtétek mellett a korábbi páciensek felülvizsgálatai is benne vannak), ami 500-600 millió forintos kiadást jelent. Leggyakrabban Ausztriában vagy Németországban hajtják végre az idehaza nem végezhető beavatkozásokat, de francia és svájci klinikákat is sokan vesznek igénybe.
A brit gyakorlat alapvetően más, mint a magyar: ott nem az egyes betegek állapotából indulnak ki, hanem úgy tekintik, hogy akit felvettek a várólistára, annak már „megoldódott” az ügye. Az uniós törvényszék ítélete ezen gyakorlat tarthatatlanságára mutat rá. A bírák világossá tették, hogy az egészségbiztosítók anyagi vagy bármely más okokra hivatkozva nem tagadhatják meg az orvosilag sürgős és odahaza csak késve elvégezhető beavatkozások finanszírozását. Ilyen esetben az E–112 nyomtatvánnyal kell kérvényezni a külföldi költégek átvállalását. (Az E–112 nem tévesztendő össze a tavaly november óta Magyarországon is kiváltható európai egészségbiztosítási kártyával, amely az ideiglenesen kinn tartózkodó magyarok számára 29 európai országban teszi lehetővé a sürgős orvosi beavatkozások igénybevételét.) Fontos tudni, hogy az utazási és szállásköltségeket nem téríti a tb, csak magát a gyógykezelést. Ez alól az Európai Bíróság ítélete is csak abban az esetben tesz kivételt, ha az adott gyógykezelés esetében a hazai ellátásnál is fizetne ilyen mellékköltségeket a biztosító.
A héten megszületett ítélet újabb lökést ad az egységes egészségügyi piac megteremtésének. A gyógyítás sajátosságaiból adódóan azonban a liberalizáció itt kényesebb kérdés, mint sok más ágazatban. Nem véletlen, hogy a szektort – az előterjesztő Frits Bolkestein akkori belső piaci biztos szándéka ellenére – kivették a szolgáltatások egységes piacáról szóló direktívatervezetből. A további lépésekről sokat elárul majd az az állásfoglalás, amelyet várhatóan a közeljövőben tesz közzé Markosz Kiprianu illetékes biztos.
