Alig csökkennek az adóterhek
Magyarországon a teljes adóbevétel GDP-hez viszonyított aránya a vizsgált időszakban 41,6-ről 39,1 százalékra csökkent. A visegrádi térségben még mindig ez jelenti a legmagasabb adóterhelést, de az új EU-tagoknál általában nagyobb értékeket felmutató régi tagállamokhoz viszonyítva sem számít különösen alacsonynak. Utóbbiak közül Magyarországnál kisebb terhet ró az adózókra Ír-, Spanyol-, Görögország, Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia is. A fogyasztás adóztatása ráadásul az egész EU-ban Magyarországon volt a második legintenzívebb 2004-ben; a 28,6 százalékos ún. átlagos implicit adóráta (ITR) a fogyasztás esetében csak Dániában volt magasabb. Az uniós átlag 21,9 százalék, ez közel egy százalékpontos növekedést jelent 1995-höz képest.
Uniós szinten nemcsak a fogyasztás, de a tőkejövedelmek adóterhelése is emelkedett, 23,1-ről 25,8 százalékra 2003-ban (a 2004-es adatok számos tagország esetében hiányoznak). Nagyjából változatlanok maradtak a foglalkoztatás terhei; a 2004-re számított 35,9 százalék némileg magasabb az 1995-ös értéknél, ám alacsonyabb a 2000-re számított, 36,2 százalékos csúcsnál. Az Eurostat megjegyzi: az új tagállamokra általában jellemző alacsonyabb terhelés a foglalkoztatás területén nem érvényesül.
Az idén a legmagasabb marginális személyi jövedelemadó-kulcs Dániában van érvényben (59 százalék), a legalacsonyabb átlagos ráta pedig Szlovákiában (19). Ami a vállalati nyereséget illeti, annak adóterhe Németországban a 38,6 százalékot is elérheti, szemben a ciprusi 10 százalékkal. Bár a legmagasabb adókulcsok csökkenése EU-szerte jellemző – különösen ami a társasági adót illeti –, az Európai Bizottság szerint ez mégsem feltétlenül az adóverseny jele.
