Antitrösztvád az uniós gázpiacon
Az Európai Bizottság azzal vádolta meg a francia Suez energiaipari csoport érdekeltségébe tartozó belga Distrigast, hogy domináns pozíciójával visszaélve akadályozza új versenytársak megjelenését a belga gázpiacon. A vád szerint a piac 85 százalékát ellenőrző vállalat az ipari fogyasztókkal hosszú távra megkötött szerződésekkel zárja ki a versenytársakat. A Distrigas Európa határain átnyúló gázhálózatában is fontos szerepet játszik, mivel ellenőrzése alatt tartja a Nagy-Britanniába irányuló szállítások kiindulópontját jelentő Zeebrugge gázelosztó állomást – írja a The Financial Times.
A bizottság egy hete értesítette a vádakról a Distrigast, amelynek négy hete van álláspontjának a megfogalmazására. A brüsszeli versenyhatóság csak az ellenérvek megismerése után dönt arról, hogy a vállalat valóban megsértette-e az uniós jogszabályokat. Ha igen, bírságként akár éves forgalmának tíz százalékát is kiróhatja a Distrigasra.
Az ügyről tegnap kiadott közleményében a brüsszeli testület hangsúlyozza, hogy a belga céggel szembeni gyanú még az unió energiapiacán lefolytatott vizsgálat előtt vetődött fel, és utóbbi eredményeit nem is használták fel. A hosszú távú szerződések problémájára ugyanakkor ez az ellenőrzés is rámutatott – teszi hozzá a Rapid.
A Distrigas ügye a bizottság szerint nem befolyásolta azt a vizsgálatot sem, amelyet a Suez és a Gaz de France tervezett egyesülése miatt indított. Bár a brüsszeli testület a Dominique de Villepin francia miniszterelnök által februárban bejelentett tervet igencsak aggályosnak tartotta, mivel abban a Suez felvásárlása megakadályozásának a kísérletét látta (a vevő az olasz Enel lett volna), a vizsgálatot hétfőn leállította. Az EU belső piaci biztosa szóvivőjének szavai szerint ugyanis „nem úgy tűnik, mintha Franciaország megsértette volna az uniós szabályokat”. A fúzió megvalósulása nyomán ugyanakkor az egyesült vállalatnak várhatóan el kell majd adnia a Distrigast.
A belga cég elleni fellépés mintaként szolgálhat majd újabb, nagy európai energiaipari csoportok ellen irányuló vádak megfogalmazásához. Az ágazat működését feltérképező, az idén lezárult vizsgálat ugyanis a liberalizációs törekvések ellenére is „komoly zavarokra” derített fényt. Brüsszel a hosszú távú szerződések mellett elsősorban azt kifogásolta, hogy a domináns piaci szereplők korlátozzák a gáz és az áram szállítási infrastruktúrájához, valamint a tárolási kapacitásokhoz való hozzáférést.
