Az alacsony adó boldoggá tesz
A válaszadó vállalatvezetők egyrészről azt tüntették fel, milyen fontosságot tulajdonítanak az egyes szempontoknak, valamint azt is, mennyire elégedettek azzal a gyakorlatban. A legfontosabb adottságok élén a munkavállalók termelékenysége, képzettsége és munkakedve áll 1,5-es értékkel, majd a fizetési morál, a jogbiztonság és az adóterhek következnek, és csak ezt követik olyan szempontok, mint az élőmunka költsége, a politikai stabilitás és a korrupció elleni küzdelem – bár még ezeket is igen fontosnak értékelték 1,6 és 1,7 közötti átlaggal. Magyarország vonatkozásában hasonló a sorrend, itt a dolgozók termelékenysége és dolgozni akarása, valamint az üzleti partnerek fizetési morálja szerepelt a legfontosabbak között.
Merőben eltérő képet mutat a válaszadók elégedettsége az egyes szempontoknál. A kapott minősítések skálája az európai uniós tagság következményeinél mért 2,37-től 3,58-ig terjed – ezt a legrosszabb jegyet a korrupció elleni küzdelem érdemelte ki. A gazdasági környezetet minősítő szempontokat tehát átlagában kielégítőnek tartották, ezen belül jó jegyet kapott a dolgozók képzettsége és tenni akarása.
Kritikusabb a vállalatvezetők megítélése, ha az állam is képbe jön, ugyanis az utolsó három helyen a közbeszerzések átláthatósága (3,50), a hatékonyságot nélkülöző közigazgatás (3,57) és utolsó helyen a korrupció és a bűnözés elleni küzdelem (3,58) végzett. Magyarország esetében szintén ez a három kérdéskör a sereghajtó, mindössze a sorrend más, ugyanis 3,66-os minősítéssel a közbeszerzések átláthatósága kapta a legrosszabb minősítést.
A legnagyobb eltérés az adóterheknél mutatkozik, és itt a vállalatvezetők kegyeivel egyetemben elnyerte jutalmát a 19 százalékos egységes adókulcs bevezetése. Hasonló a helyzet az egységes adó bevezetésében úttörő Észtországban, ahol már 1994-ben bevezették az alacsony, 24 százalékos jövedelem- és a 26 százalékos társaságiadó-kulcsokat. Ennél is többet mond, hogy a következő helyen Románia szerepel a 16 százalékos egységes adókulccsal, majd Lettország következik, ahol a személyi jövedelemadó 25 százalék. Magyarország 3,52-es elégedettséggel mindössze hátulról harmadik helyen végzett.
Az országok közötti második legnagyobb eltérést a fizetési morál mutatja, a legjobb és a legrosszabb eredmény között ebben a kérdésben is kétszeres a különbség. Az élen Észtország végzett, átlagosan 2,12-es, a sereghajtó Macedónia lett 4,14-es eredménnyel.
A több kelet-közép-európai országban esedékes választások jelentőségét a Lengyelországra vonatkozó válaszok tükrözik, ahol a jobboldali populista kormány sok szempontból eljátszotta a hitelét a befektetőknél. Ezért nincs még egy olyan ország – még a válságtól szenvedő Bosznia, Szerbia és Macedónia sem –, ahol az „elégedettség a gazdaságpolitika kiszámíthatóságával” és az „elégedettség a politikai stabilitással” olyan rossz eredményt hozott volna, mint Lengyelország esetében.
Összességében nem okozhat meglepetést, hogy a gazdasági feltételrendszer kritériumainak öszszesítő értékelésében Észtországé a legjobb minősítést a 25 kategória közül 14-ben kapta a legjobb jegyet. A következő helyeket a már ott élő vállalatvezetők értékelése alapján Románia és Szlovákia foglalja el, a 25 kritérium Magyarországon elért 3,08-as átlaga pedig alig marad el az összes országra vetített 2,97-től.
