Egérút az adóbűnözőknek: Tavaly 28 milliárdnyi kárt okoztak
A cégbíróságnak és a hatóságoknak gyakran okoz gondot a nem működő, fel nem lelhető vállalkozások felkutatása, a jogkövetkezmények érvényesítése. Az adóhivatal tavaly kevés híján nyolcezer törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a cégbíróságokon amiatt, mert az adófizetésre kötelezett vállalkozást sem levelezési címén, sem székhelyén nem találta, de még a törvényes képviselőjét is eredménytelenül kereste. Az adóhatóság megkeresésére a cégbíróság háromszáz gazdasági társaságot törölt a cégnyilvántartásból. Többségében olyan mikro- és kisvállalkozásokat, amelyeknek tartozásai nem érték el az egymillió forintot – tájékoztatott Fekete Józsefné, az APEH osztályvezetője.
A cégnyilvántartás közhitelessége fontos gazdasági érdek, hiszen a valótlan adatoknak az üzleti forgalom látja kárát. Ezért is kezeli a júliustól hatályos új cégtörvény kiemelten, külön fejezetben az ismeretlen székhelyű cégek törlésére irányuló eljárást.
A cégbíróságnak nem célja a vállalkozások megszüntetése, inkább azok törvényes működésének helyreállítása. Fekete Józsefné hangsúlyozta: az adóhatóságnak is kedvezőbb, ha van kivel szemben fellépni a tartozásokért. Sokszor az „ismeretlenség” mögött bűncselekmény húzódhat meg. Ilyenkor az adóhivatal köteles feljelentést tenni. Tavaly csaknem 1300 esetben tett feljelentést az adóhatóság bűncselekmények gyanúja miatt. Az okozott kár meghaladta a 27,7 milliárd forintot. Bár a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásának nincs elkövetési értéke, jelentősége van a fiktív számlázásokban, általában a csalások elkövetésében. Tavaly 62 esetben – csaknem ötször több alkalommal, mint a korábbi években – tett feljelentést gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatt. A törvénysértő cég ügyvezetője nemegyszer kibújhat a büntetőjogi felelősség alól, mert a rendelkezések nincsenek összhangban. Ezért mondhatta ki a Legfelsőbb Bíróság, hogy a cég székhelyének megváltozása kapcsán csak akkor állapítható meg adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, ha az alapító okiratot a változásnak megfelelően, szabályszerűen módosították, és ezt nem jelentik be a cégbíróságon. Ám egy szabálytalanul működő, eltűnni kívánó cég aligha módosítja e célból szabályosan az alapító okiratát. Hiába tehát a nagyobb fenyegetettség, hatékonyabb fellépés, ha a jogszabályok egérutat hagynak a törvénysértőnek.
