Egyenletes tempóban bővül a GDP

Folytatja kiegyensúlyozott növekedési tempóját a magyar gazdaság: az első negyedévben – a munkanaphatással korrigált mutató szerint – a GDP 4,3 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakában regisztrált szintet. Ez az ötödik egymást követő negyedév, amikor a bruttó hazai termék 4-4,5 százalékos éves bővülést jelez. Még jobban mutatja a növekedés kiegyensúlyozottságát a negyedéves index: eszerint ugyanis már csaknem három éve 1-1,2 százalékkal emelkedik negyedévről negyedévre a magyar gazdaság teljesítménye.
A Központi Statisztikai Hivatal és az Ecostat által közösen készített gyorsbecslésből részleteket nem tudhatunk meg (arra majd a június eleji bővebb tájékoztató ad lehetőséget), ám az sejthető, hogy a növekedésben jelentős szerepet játszik az ipar jó teljesítménye, ez a (külön számított) építőipar gyengébb évkezdését is ellensúlyozta. Belyó Pál, az Ecostat igazgatója szerint a második fél évben valamelyest lassulhat a gazdaság, de a kutatóintézetek által ez évre becsült 4,3-4,5 százalékos éves átlagos GDP-bővülés megvalósulhat.
Érdemes megjegyezni, hogy miközben a magyar gazdaság tartja három százalékpontos növekedési előnyét az eurózónával szemben, addig több régióbeli gazdaság jelentősen gyorsult az utóbbi időszakban. Csehország tavaly, Szlovákia pedig tavalyelőtt magasabb növekedési pályára állt, várhatóan az idén is hat százalék feletti tempót produkálva. Így a mi GDP-növekedési adatunk egyáltalán nem számít magasnak a térségben, sőt a nyolc régiós EU-tag között az utolsó harmadban helyezkedik el.
Érdekesség, hogy a KSH és az Ecostat két GDP-adattal is előállt tegnap, ugyanis a friss modellszámítások azt mutatták, hogy – a korábbi tapasztalatokkal ellentétben – a viszonyítási és a tárgyidőszak eltérő munkanapszáma hatást gyakorol a teljesítményre. Ennek megfelelően a korrekció nélküli szám (4,5 százalék) mellett megjelent a naptárhatással kiigazított adat, amelynek eddig csak szökőév esetén volt jelentősége. (Lapunk a teljesítményt jobban kifejező korrigált számot tartja fontosabbnak, így ezentúl is elsősorban ezt közli.)
Rossz hírt is közölt a KSH azok számára, akik a mostani gazdasági teljesítményt esetleg a korábbi időszakok eredményével kívánják összevetni. A hivatal – kapacitásbeli problémái miatt – a 2001 előtti időszakra mostanában nem tudja visszavezetni azt a módszertani váltást, ami az utóbbi években mintegy 0,4-0,5 százalékponttal dobta meg a GDP-dinamikát. Pozsonyi Pál, a szektorszámlák főosztályvezetője lapunknak elmondta: minden bizonnyal kihasználják, hogy az 1995-ig történő visszavezetésre 2008-ig kaptak határidőt.

Szökőnaphatás: eredményeképpen az első negyedév több mint egy százalékkal hosszabb vagy rövidebb lehet az előző évi viszonyítási időszakhoz képest. Erről eddig is lehetett tudni, hogy befolyásolja a GDP-növekedési adatot, Európában szinte mindenhol számolnak a jelenséggel.

Munkanaphatás: az ünnepnapok és a hét végi napok eltérő számából fakadó jelenség. A GDP esetében eddig úgy tűnt, ez nem okoz statisztikailag kimutatható változást, ám a friss számítások szerint a 0,1-0,3 százalékpontot is elérheti az éves növekedési adatra gyakorolt hatás.

Szökőnaphatás: eredményeképpen az első negyedév több mint egy százalékkal hosszabb vagy rövidebb lehet az előző évi viszonyítási időszakhoz képest. Erről eddig is lehetett tudni, hogy befolyásolja a GDP-növekedési adatot, Európában szinte mindenhol számolnak a jelenséggel.

Munkanaphatás: az ünnepnapok és a hét végi napok eltérő számából fakadó jelenség. A GDP esetében eddig úgy tűnt, ez nem okoz statisztikailag kimutatható változást, ám a friss számítások szerint a 0,1-0,3 százalékpontot is elérheti az éves növekedési adatra gyakorolt hatás. -->