Előbb százmillióst tartozást halmoznak fel, aztán kámforrá válnak
A nagy adóhiányt felhalmozó vállalkozások közül több nem is található az APEH honlapján olvasható címen – erre a következtetésre juthat az ember, ha megpróbálja felkutatni az érintett adózókat. A sikertelenség talán nem véletlen: a számottevő tartozást produkáló cégek inkább „felszívódnak”, esetleg tulajdonost váltanak, mintsem hogy rendezzék adósságukat.
Mint hírt adtunk róla, az APEH a rendes ügymenet szerint háromhavonta, a negyedévet követő 30 napon belül közzéteszi azoknak a magánszemélyeknek a nevét, címét, valamint az adóhiány és annak jogkövetkezményei összegét, akiknél a megelőző negyedévben jogerőre emelkedett határozatban legalább tízmillió forint értékben állapított meg adóhiányt. Ugyanez a helyzet más adózóknál (munkáltatóknál, kifizetőknél, vállalkozásoknál) is, annyi különbséggel, hogy esetükben 100 millió forint az alsó határ.
Az állami adóhatóság honlapján tegnapelőtt nyilvánosságra hozott listán 26 magánszemély és 27 más adóalany szerepel. Előbbieknél a dobogó legfelső fokára közel 110 millió forintos adóhiánnyal lehetett felkerülni; ehhez ráadásul több mint 145 millió forint jogkövetkezmény is társult. A vállalkozások, munkáltatók csoportjában a ranglistavezető cég 300 millió forintot is meghaladó adóhiánnyal „büszkélkedhet”, amit ugyanennyi jogkövetkezmény fejel meg.
Lapunk a feketelista első néhány helyén állókat szerette volna megkérdezni a tartozás okáról, azonban a vállalkozásokat tekintve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal honlapján feltüntetett címeken nem volt megadott cég. A magánszemélyek esetében sem jártunk nagyobb sikerrel. Anynyit megtudtunk, hogy az egyik vállalatot az akkori tulajdonosai három évvel ezelőtt eladták egy szlovák vevőnek, és azóta nem tudnak semmit a társaság sorsáról.
A jelenség korántsem a véletlen műve – mutat rá Zara László, a Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Bőven akad példa arra a gyakorlatra, hogy jelentős adótartozást felhalmozó vállalkozásokat a tulajdonosok továbbadtak, továbbadnak, igyekezve megszabadulni a közteher megfizetésétől, így elképzelhető, hogy a szóban forgó esetek hátterében hasonló mozgatórugók húzódnak meg. Több alkalommal külföldiek kezében landoltak így cégek. A szakértő mindenesetre arra hívja fel a figyelmet, hogy tudni kellene azt is, mikor adott be legutóbb az adott cég adóbevallást az APEH-nek – ez ugyanis információval szolgálhat a konkrét ügy értékeléséhez.
A tetemes adóhiánnyal küzdők – valamint a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztók – lajstromának közzétételére az adózás rendjéről szóló törvény ad felhatalmazást az APEH-nek. Ezzel semmi gond nincs, hiszen a szóban forgó adatok a közérdekből nyilvános adat kategóriájába tartoznak – ismertette Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Az ombudsman hozzátette: a lista nyilvánosságra hozatalát jogszabály írta elő, ami ráadásul jogerős határozatok eredményét tükrözi.
