Elszámolva 2005-ben
Ezzel összefüggésben a jegybank feladata az országos fizetési és elszámolási rendszer kialakítása, a fizetési, valamint az értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos, hatékony és zökkenőmentes működésének elősegítése szabályozással, ellenőrzéssel, adatgyűjtéssel, szükség esetén intézkedésekkel. Érdemes tehát áttekinteni a múlt év hazai tapasztalatait a bankközi fizetési rendszer működését és kockázatait illetően.
Amíg a forgalom 1995-ben alig haladta meg a 30 ezer milliárd forintot, addig tavaly már átlépte a 650 ezer milliárdos határt is – derül ki a jegybank szakértőinek tanulmányából. Különösen gyors dinamika jellemezte az 1999–2003 közötti időszakot, amikor évente mintegy 50 százalékkal nőtt a fizetési forgalom, a tavalyi érték pedig egynegyedével múlta felül a tavalyelőttit.
A 2005-re vonatkozó, milliárd forintban megadott szám egyébként a becsült GDP 29,8-szorosa, ez az arányszám a korábbi évekhez viszonyítva jelentős növekedést mutat. A bankközi fizetések száma a múlt évben 187,5 millió volt, 8,4 százalékkal nagyobb az előző évi tételszámnál.
A fizetési forgalom értékének fokozatosan növekvő hányadát bonyolítja le az MNB (a VIBER és az ügyfélszámla-vezető rendszer együtt), ez az érték a kezdeti 48-ról 2005-re 91 százalék fölé emelkedett, ez abból adódik, hogy a VIBER-ben egyre több kiemelkedően nagy egyedi értékű fizetési megbízás teljesül. A tételszámot tekintve ugyanakkor az arány fordított: az MNB részesedése mindössze 0,4 százalék, mivel a BKR feladata a tömeges, kis egyedi értékű fizetések elszámolása. Szólni kell még a Magyar Posta által végzett készpénzközvetítésről is, amelyet ugyan nem tekintünk fizetési rendszernek, azonban a postai forgalom jelentős szerepet tölt be a lakossági fizetésekben. A postai fizetések száma 2005-ben hétszázalékos növekedés mellett 316 millió volt, a forgalom értéke azonban még nem érte el az ötezer milliárd forintot. A postai forgalmon belül a készpénzátutalásé a vezető szerep (a tételszám alapján 83, a forgalmat tekintve 56 százalékos a részesedés), jelentős arányt képvisel a nyugellátási utalvány, és kis volumenben, lassan teret hódít a bankkártyával történő postai fizetés is.
Bankközi klíringrendszer. A BKR-ben tavaly 186,7 millió fizetési megbízást teljesítettek, ezek értéke 55,6 ezer milliárd forint volt. A fizetések értékének több mint 90 százalékát az egyszerű átutalások tették ki, számottevő még (7,4 százalék) a csoportos átutalásoké. Tételszám szerint vizsgálva ötből három egyszerű átutalás, a dinamikusan fejlődő csoportos fizetések (átutalás és beszedés) részesedése 37 százalékos. Szembetűnő még a postai utalványok bankközi elszámolásának gyors növekedése. A BKR-ben a koncentrációs ráta (az öt legnagyobb fizetési forgalmat lebonyolító bank részesedése az összes forgalomból) 2005-ben 58,86 százalékos értékben számolva évről évre enyhén emelkedik. Tételszám alapján a ráta évek óta szinte állandónak mondható, 61–62 százalék közötti.
VIBER. A valós idejű rendszerben az év folyamán lebonyolított fizetési műveletek értéke 568,7 ezer milliárd forint, az éves tételszám 676,2 ezer volt. Van tér azonban a fejlődésre, ezt jól mutatja a nemzetközi összehasonlítás. A VIBER-ben havonta átlagosan 56,4 ezer volt a tételszám, míg a transzeurópai automatizált valós idejű bruttó elszámolási rendszert működtető TARGET-tagországok hasonló, úgynevezett RTGS-rendszereiben a belföldi forgalom tételszám szerinti havi átlaga 324,9 ezer darab/hó. Vagyis ennek alig egyhatodát érte el a VIBER-forgalom volumene, hat tagország – köztük három euróövezeti – belföldi forgalma volt csak kisebb tételszámú a VIBER-nél. A belföldi euróforgalom havi átlagos értéke 2005-ben 1800 milliárd euró/hó volt a TARGET tagrendszerekben, a VIBER-ben pedig 189,6 milliárd euró/hó. A havi forgalom értéke szerinti rangsorban két euróövezeti és két nem eurózóna-tagország valós idejű rendszere bonyolít le kisebb átlagos havi forgalmat a VIBER-nél (valamint a közvetetten csatlakozó lengyel rendszer), azonban az EU-s átlagnak csak az egytizedét érjük el. A VIBER-ben – a BKR-hez hasonlóan – a fizetési megbízások koncentrációja emelkedő tendenciát mutat. Míg utóbbiban a tételszám szerint nagyobb a koncentráció, addig a VIBER-ben a forgalom értéke szerint magasabb.
A múlt évben az öt legnagyobb tételszámot benyújtó bank az összes VIBER-forgalom valamivel több mint felét adja, a forgalom értéke szerinti koncentráció pedig éppen hogy csak nem éri el a 64 százalékot.
Fontos jellemzője egy rendszernek a rendelkezésre állásának aránya. E tekintetben a VIBER nemzetközi összevetésben „jól áll”: a hazai rendszer rendelkezésre állásának szintje az elmúlt évben – az előző évi szinthez hasonlóan – 99,77 százalékos volt, ez megfelel TARGET-tel szemben támasztott követelménynek is. Az év során a későbbi nyitások száma öt, a napközbeni leállások száma négy, a teljes kiesett üzemidő 4,4 óra volt. A leghosszabb üzemzavar decemberben volt, akkor a két órát is meghaladta a rendszerhiba. Ezen túlmenően részleges hiba is előfordult.
Az MNB ügyfélszámla-vezető rendszere. A jegybank ügyfélszámla-vezető rendszerében 2005-ben 127,4 ezer tételt könyveltek 26,1 ezer milliárd forint értékben, ez a 2004. évi forgalomhoz képest a volumenben 57,1 százalékos növekedést jelent, értékben 1,9-szeres dinamikát takar.
Nem szabad elfeledkezni az értékpapír-elszámolási forgalomról sem. A Központi Elszámolóház és Értéktár (Keler) Zrt. végzi a Budapesti Értéktőzsdén és Árutőzsdén kötött ügyletek, valamint az OTC-ügyletek értékpapír-oldali teljesítését, és kezdeményezi az MNB-nél számlát vezető hitelintézetek ügyleteinek pénzoldali teljesítését a VIBER-ben. A három piac forgalmának értéke 2005-ben 61,9 ezer milliárd forint volt, ez közel 40 százalékos bővülést jelez. A forgalom túlnyomó részét az OTC-ügyletek (47,8 ezer milliárd forint) tették ki. BR
