Felügyelőbiztos a cég élén
A cégbíróságok – a maguk, illetve az ügyészség vagy az adóhatóság kezdeményezésére – évente sok ezer törvényességi felügyeleti eljárást folytatnak le a szabálytalanul működő vállalkozásokkal szemben. Szigorú intézkedésekkel igyekeznek rábírni az érintetteket a törvényes működés helyreállítására. Így például akár tízmillió forintos bírságot is kiszabhatnak a renitens cégekre, sőt vezető tisztségviselőikre is, amennyiben azok magatartása adott okot a törvényességi felügyeleti eljárásra. Ám nem mindig célravezető megoldás a bírságolás vagy a cég tevékenységének a felfüggesztése, netán megszüntetése. A törvényes működés helyreállítása érdekében sokszor szükség lehet olyan gyakorlati beavatkozásra, amellyel orvosolható a baj. A júliustól hatályos új cégtörvény erre figyelemmel is változtat a törvényességi felügyeleti eljárás rendelkezésein, és – bővítve a cégbíróság intézkedési lehetőségeit – bevezeti a felügyelőbiztos intézményét.
A felügyelőbiztost – hivatalból vagy kérelemre – a cégbíróság rendeli ki legfeljebb 90 napi időtartamra, a cégtől független, valamely állami szerv vagy kamara által vezetett – például ügyvédi, igazságügyi szakértői, könyvvizsgálói – névjegyzékben szereplő személyek közül. Pontosan meghatározza a feladatkörét is, amely az adott esetre, a törvénysértő működés jellegére tekintettel más és más lehet. Kirendelhetik például azért, mert a részvényesek kapcsolata anynyira megromlott, hogy emiatt évek óta nem tartanak közgyűlést. Ha a cégnek nincs törvényes tisztségviselője, akkor a felügyelőbiztos annak jogkörét gyakorolja, és személyét – az üzleti partnerek tájékoztatására – feltüntetik a cégjegyzékben. A vállalkozás vezető munkavállalói, illetve tagjai kötelesek megadni részére minden olyan eszközt, iratot, információt, amely segíti őt a vezető tisztségviselői feladatok ellátásában. Ebbéli legitimációját erősíti, ha a cég kérelmére rendelték ki. Ilyenkor a cégbíróság feljogosíthatja arra, hogy betekintsen a vállalkozás könyvvezetésébe, számláit megvizsgálhassa, illetve megtegyen bizonyos halaszthatatlan intézkedéseket. Szerződést azonban csak akkor köthet, ha azzal a társaságot nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
A felügyelőbiztos a cég költségére látja el feladatait. A napokban készült el a díjazásáról szóló igazságügy-miniszteri rendelettervezet. Ennek értelmében például ha felügyelőbiztos kirendelését kérik, a kérelmező köteles a díj és a költségek megelőlegezéseként meghatározott összeget letétbe helyezni. Az előleg és a díj 100, 150 és 300 ezer forint lehet, attól függően, hogy gyakorolja-e a vezető tisztségviselői jogkört, avagy sem, illetve jogi személyiségű, avagy jogi személyiség nélküli cégről van-e szó.
