Felzárkóztatás minden szinten
Az európai szintű kohéziót szolgálja gazdasági oldalról közelítve az a közösségi rendeletcsomag, amelynek végleges szövegét július 20-án teszik közzé az EU Hivatalos Lapjában. Ezt hangsúlyozta Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) elnöke az unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának vonatkozó május 5-i döntését kommentálva. Öt dokumentumot hagytak jóvá a miniszterek: 1. az általános, 2. az európai területi együttműködési csoportosulásról, 3. az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és 4. az Európai Szociális Alapról, valamint a 5. kohéziós alapról szóló rendeletet. Az európai parlamenti jóváhagyás és a közöségi stratégiai irányelvek elfogadása még hátravan, ami szintén szükséges az EU-pénzek 2007-től történő lehívásához.
Az NFH elnöke összességében elégedetten nyilatkozott a rendeletek tartalmáról, és dicsérte a magyar érdekérvényesítést a brüsszeli tárgyalásokon. A rendeletcsomag több változást is előrevetít az uniós források felhasználásában. Éles határvonalat húz a közös agrár- és a kohéziós politika közé, a vidékfejlesztés az előbbihez társul, tehát leválik a strukturális politikáról. Kimondja, hogy a strukturális és a kohéziós alapok programozását együtt kell ellátni. Kibővül az elmaradott térségek felzárkóztatását szolgáló célrendszer: harmadik célkitűzésként megjelenik az európai területi együttműködés, amely a korábbi Interreg közösségi kezdeményezés helyébe lép 2007-től, a kohéziós politika fő áramába helyezve ezt a területet is. Ez magyar részről különösen az Országos Területfejlesztési Hivatal érdeme, mert képviselői Brüsszelben határozottan kiálltak ezért a célkitűzésért ? hangsúlyozta Szaló Péter.
További fontos változás a rendeletcsomagban, hogy megerősíti az addicionalitásra vonatkozó szabályt, amely kimondja, hogy a felzárkóztatást szolgáló közösségi erőfeszítésekhez tagállami erőfeszítéseket kell társítani.
