Gyenge uniós lobbitörvény
Az amerikainál és a nemrég elfogadott magyarnál is enyhébb lobbiszabályozást javasol az Európai Bizottság. A testület adminisztratív reformért felelős alelnöke, Siim Kallas tegnap az Európai Parlament előtt ismertette a tervet, amelynek lényege, hogy online listát készítenének az uniós intézmények mellett dolgozó lobbistákról és lobbicégekről. A feliratkozás nem lenne kötelező, ám az „akkreditált” lobbisták alávetnék magukat egy magatartási kódexnek, amelynek betartását egy külön e célra létrehozandó testület ellenőrizné. Kallas abból indul ki, hogy ha kötelező regisztrációt vezetnének be a szakmában, akkor annak pontos szabályairól nagyon nehéz lenne egyezségre jutni a tagállamoknak. A listára való önkéntes feliratkozás ezzel szemben minden érintettnek érdeke, hiszen ezzel javítja imázsát a megbízók előtt. Ha az önkéntes rendszer nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor persze törvényi szabályozásra is szükség lehet – tette hozzá az észt biztos.
Addig persze még sok idő telik el, hiszen az önkéntes nyilvántartás létrehozásáról csak a most kiadott bizottsági Zöld könyvvel kezdődött meg a vita. Márpedig ideje volna rendet teremteni a brüsszeli érdekkijárók dzsungelében: becslések szerint 15 ezer szakértő foglalkozik azzal, hogy egyes szakmák, vállalatok, régiók, települések érdekeit képviseli a különböző uniós intézményeknél. Közülük jelenleg nem egészen ezren írtak alá valamilyen szakmai magatartási kódexet.
Magyarországon szeptember 1-jétől lép életbe a lobbitörvény, amelyről februárban döntött az Országgyűlés. A jogszabály szerint lobbizhat természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, ha felveteti magát a lobbilistára, és betartja a szabályokat. Lobbista csak hivatásos szakember lehet, civil szervezet nem, mint ahogy az országgyűlési képviselők, polgármesterek, párttisztségviselők, állami gazdálkodó szervek vagy közalapítványok sem vállalhatnak ilyen feladatot.
A lobbizás klasszikus terepének számító Egyesült Államokban szintén kötelezően regisztrálják az érdekkijárókat, akiknek száma óriási: egyedül a washingtoni kongresszusban majdnem 35 ezret tartanak nyilván, de a szövetségi államok törvényhozása mellett is számos lobbista működik. Tevékenységük szabályozása – különböző botrányok miatt – éppen most van napirenden.
Nyilvános lenne a támogatottak köre
Nagy hatása lehet annak a szintén most született bizottsági tervezetnek is, amely az átláthatóság jegyében a mezőgazdasági, strukturális és kohéziós támogatások kedvezményezettjeinek nyilvánosságra hozását javasolja.Jelenleg csak azoknak az uniós pénzeknek a sorsáról értesülhet a közvélemény, amelyek odaítélése Brüsszel hatáskörébe tartozik, ám ezek csak a közösségi költségvetés negyedét érintik.
Az unió és a tagállamok által közösen kezelt támogatások esetében az egyes tagállamokon múlik, hogy nyilvánosságra hozzák-e a listát.
Magyarországon például nem nyilvános az agrártámogatásban részesülő termelők köre, ezt az utóbbi időben sokan (elsősorban a média részéről) támadtak.
Jelenleg csak azoknak az uniós pénzeknek a sorsáról értesülhet a közvélemény, amelyek odaítélése Brüsszel hatáskörébe tartozik, ám ezek csak a közösségi költségvetés negyedét érintik.
Az unió és a tagállamok által közösen kezelt támogatások esetében az egyes tagállamokon múlik, hogy nyilvánosságra hozzák-e a listát.
Magyarországon például nem nyilvános az agrártámogatásban részesülő termelők köre, ezt az utóbbi időben sokan (elsősorban a média részéről) támadtak. -->
