Hét országba szabad az út

A hét végén a görög kormány is jelezte: feloldja az új EU-tagországok polgáraival szemben alkalmazott munkaerő-piaci korlátozásokat, így a 2004 májusától szabad munkavállalást biztosító Nagy-Britannia, Ír- és Svédország mellé mostantól négy további ország is felsorakozott. A magyar munkavállalók két legfontosabb célországa, Németország és Ausztria azonban további három évig fenntartja a korlátozásokat, és szakértők azzal számolnak, hogy a csatlakozási szerződésben engedélyezett utolsó két évet is ki fogják használni.
Gottfried Péter, az EU-ügyek hivatalának elnöke ugyanakkor hangsúlyozza: a teljes nyitás mellett nagyon fontosak azok a könnyítések, amelyeket több régi tagország is bejelentett. Olaszország például növeli a nyolc kelet-közép-európai állam munkavállalóira megszabott összesített kvótát, Franciaország és más államok pedig egyes ágazatokban könnyítik a munkavállalási engedély megszerzését.
A szektoronként történő nyitás egyébként teljesen érthető, hiszen a nyugat-európai gazdaságokban általános probléma, hogy az összességében magas munkanélküliségi ráta mellett egyes területeken súlyos szakemberhiány van. A francia építőipari vállalkozások négyötöde és az éttermek 63 százaléka panaszkodik, hogy nem talál megfelelő számú képzett kőművest, pincért vagy szakácsot, és betegápolók iránt is nagy a kereslet. A brit, ír és svéd tapasztalatok azt mutatják, hogy a kelet-közép-európaiak beengedése segít enyhíteni az ilyen gondokat, ráadásul a jól képzett, többségükben fiatal vendégmunkások nagyon kedvező hatást gyakorolnak a fogadó országok gazdaságára, jelentősen növelik például az adó- és járulékbevételeket.
Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a munkaadók Nyugat-Európa-szerte elítélik a korlátozások fenntartását. A magyaroknak, lengyeleknek vagy cseheknek ma két hónapig kell várniuk arra, hogy munkavállalási engedélyt kapjanak, mivel a hatóságok előbb megvizsgálják, nem volna-e hazai vagy az unió valamelyik régi tagországából származó jelentkező az adott állásra.

Belgium: fenntartja a korlátozásokat, de egyes ágazatokban, szakmáknál egyszerűsíti az engedélyezési eljárást

Dánia: fenntartja a korlátozásokat, de a parlament határozata szerint egyre rugalmasabbá teszik az engedélyezési rendszert

Finnország: szabaddá teszi a munkavállalást az új tagállamok polgárai számára

Franciaország: fokozatosan, ágazatonként nyitja meg munkaerőpiacát

Görögország: szabaddá teszi a munkavállalást az új tagországok polgárai számára

Hollandia: a kormány 2007 elejétől szeretné feloldani a korlátozásokat, de a parlament tiltakozása miatt egyelőre nem hoztak végleges döntést

Írország: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagországok polgárainak

Luxemburg: fenntartja a korlátozásokat, de egyes ágazatokban rugalmasabbá teszi az engedélyezést

Nagy-Britannia: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagországok polgárainak

Németország: még legalább három évig fenntartja a korlátozásokat, így a kelet-közép-európaiak csak engedéllyel vagy a kétoldalú egyezményekben rögzített kvóták erejéig vállalhatnak munkát (Magyarország esetében vállalkozási szerződés alapján 3801 fő, továbbá kétezer gyakornok)

Olaszország: az új tagországoknak biztosított, öszszesen 75 ezer fős munkavállalói kvótát (amelynek tavaly alig kétharmadát használták ki) májustól 170 ezer fősre emeli

Portugália: szabaddá teszi a munkavállalást az új tagországok polgárai számára

Spanyolország: szabaddá teszi a munkavállalást Svédország: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagállamok polgárainak

Belgium: fenntartja a korlátozásokat, de egyes ágazatokban, szakmáknál egyszerűsíti az engedélyezési eljárást

Dánia: fenntartja a korlátozásokat, de a parlament határozata szerint egyre rugalmasabbá teszik az engedélyezési rendszert

Finnország: szabaddá teszi a munkavállalást az új tagállamok polgárai számára

Franciaország: fokozatosan, ágazatonként nyitja meg munkaerőpiacát

Görögország: szabaddá teszi a munkavállalást az új tagországok polgárai számára

Hollandia: a kormány 2007 elejétől szeretné feloldani a korlátozásokat, de a parlament tiltakozása miatt egyelőre nem hoztak végleges döntést

Írország: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagországok polgárainak

Luxemburg: fenntartja a korlátozásokat, de egyes ágazatokban rugalmasabbá teszi az engedélyezést

Nagy-Britannia: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagországok polgárainak

Németország: még legalább három évig fenntartja a korlátozásokat, így a kelet-közép-európaiak csak engedéllyel vagy a kétoldalú egyezményekben rögzített kvóták erejéig vállalhatnak munkát (Magyarország esetében vállalkozási szerződés alapján 3801 fő, továbbá kétezer gyakornok)

Olaszország: az új tagországoknak biztosított, öszszesen 75 ezer fős munkavállalói kvótát (amelynek tavaly alig kétharmadát használták ki) májustól 170 ezer fősre emeli

Portugália: szabaddá teszi a munkavállalást az új tagországok polgárai számára

Spanyolország: szabaddá teszi a munkavállalást Svédország: 2004 májusa óta szabad munkavállalást biztosít az új tagállamok polgárainak

Kedvező brit tapasztalatok Egyre népszerűbbek Nagy-Britanniában a kelet-közép-európai munkavállalók. A Manpower munkaerő-közvetítő iroda most kiadott felmérése szerint 2004 májusa óta hétről 12 százalékra nőtt azon szigetországi cégek aránya, amelyek foglalkoztattak az új EU-tagországokból származó dolgozókat.

A több mint kétezer vállalkozás véleményét tükröző felmérésből kiderül: elsősorban a szállodák és az éttermek kedvelik az e régióból érkezőket: közülük majdnem minden harmadik vett fel magyarokat, lengyeleket vagy más kelet-közép-európai alkalmazottat.

Az építőiparban 12 százalékos az arány, a mezőgazdaságban, az iparban és a pénzügyi szektorban valamivel alacsonyabb. Mark Cahill, a Manpower ügyvezető igazgatója szerint a vállalatok tapasztalatai nagyrészt kedvezők; többségük keményen dolgozó, megbízható munkaerőnek ismerte meg térségünk polgárait. -->