Hét regionális programra van szükség
A régiókban meglepetést keltett, hogy a korábbi ígéretekhez képest egy operatív programban szerepelnek az EU kohéziós politikájának 1. célkitűzése alá besorolt hat magyarországi térség – Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl – fejlesztési tervei.
A legfőbb érv az önálló regionális operatív program mellett, hogy a régió az EU-struktúra alapegysége, a regionalitás és a szubszidiaritás az uniós filozófia alapgondolatai közé tartozik, s ezen alapul a támogatási rendszer is – hangsúlyozza Debreczeni Ferenc, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója. Szerinte a decentralizáció Magyarországon is megkezdődött, az előrehaladásra a kormányzati szándék megvan. Az, hogy decentralizáltan működik a fejlesztéspolitika, katalizátorként hat az államéletre.
Mind Magyarországnak, mind az Európai Uniónak kiemelt célja a versenyképesség javítása. Ezt a feladatot másként értelmezik egy fejlett és másként egy fejletlen régióban, tehát ez is a hét önálló regionális operatív program mellett szól – érvel Miszler Miklós, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója. Mindamellett ha a dél-dunántúli fejlesztésekről helyben döntenek, az eredményesebb lehet, mert több helyi információra, szempontra épülnek a beruházások. A régiók felkészültek a tervezésre és a programok végrehajtására is – állítja a szakember.
Miután túl vagyunk a választásokon, immár érdemben lehet foglalkozni ezzel a kérdéssel, és úgy látom, jó esély van arra, hogy a régióknak önálló operatív programjuk legyen – mondja Győrffy Gábor, a Nyugat-Dunántúli Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője. Nyomatékkal hozzáteszi azt is, hogy bízik a miniszterelnök egyértelmű kiállásában és támogatásában. Az uniós források 2007 és 2013 között hatékonyabban használhatók fel a régiók segítségével, mint minisztériumi távirányításban. VG
