Hogyan készül a folyó fizetési mérleg?

A Magyar Nemzeti Bank statisztikai szakterülete negyedévente ad ki sajtóközleményt Magyarország fizetési mérlegének alakulásáról és jelenteti meg honlapján a fizetésimérleg-statisztikai adatsorokat, amellyel a felhasználók széles körének tájékoztatását tűzte zászlajára. Az MNB havonta mintegy 40 hitelintézet és szövetkezeti hitelintézet, valamint 600 külföldön számlát tartó vállalat jelentését dolgozza fel. A negyedéves közvetlen tőkebefektetés kérdőívét pedig nagyjából nyolcszáz, míg az évesét kétezer vállalatnak kell kitöltenie. Az idén jelent meg egy olyan kiadvány Magyarország fizetési mérleg statisztikái címmel, amely bemutatja a fizetésimérleg-statisztika és a külfölddel szembeni befektetési pozíció összeállításának nemzetközi módszertanát és a hazai gyakorlatot. A fizetési mérleg forgalmi szemléletű statisztikai kimutatás, amely az adott gazdaság szempontjából rezidens és nem rezidens gazdasági szereplők között egy meghatározott időszakban lezajló reálgazdasági és pénzügyi műveletek számbavételére szolgál. A rezidens – statisztikai értelemben vett belföldi – fogalmát az egyéb makrogazdasági statisztikákkal összhangban a fizetésimérleg-statisztikában is a gazdasági érdek és a gazdasági terület fogalom felhasználásával határozzák meg. Egy adott ország rezidensének minősül minden olyan természetes és jogi személy, akire, illetve amelyre teljesül az a feltétel, hogy alapvető gazdasági érdeke az adott ország gazdasági területéhez kapcsolódik.

A forgalmi típusú fizetési mérleghez szorosan kapcsolódik az állományi szemléletű, külfölddel szembeni befektetési pozíció, amely a nem rezidensekkel szembeni pénzügyi követelés- és tartozásállományra vonatkozó statisztikai információkat foglalja össze. Ez magában foglalja az adott időpontban fennálló állományok értékét és részletezését, valamint az ezekben bekövetkezett változások összetevőinek bemutatását. Az állományok értéke két időpont között egyrészt a tranzakciók, másrészt a devizaárfolyamok, valamint az instrumentumok piaci árának változása miatt bekövetkező átértékelődések, harmadrészt pedig az ezeken kívüli egyéb állományváltozások miatt módosulhat. Egy ország nettó vagyona egyrészt a reáleszközök alkotta vagyonából, másrészt pedig a külfölddel szembeni pénzügyi követelések és tartozások különbségeként adódó nettó pénzügyi pozíciójából áll. Ez utóbbit tartalmazza a külfölddel szembeni befektetési pozíció. A fizetési mérlegben és a külfölddel szembeni befektetési pozícióban az összeállító ország szempontjából számolják el a reálgazdasági és pénzügyi műveleteket, a követelések és tartozások állományát, illetve az ezekben bekövetkező változásokat.

Hazánk európai uniós csatlakozását követően 2004 májusától az MNB és a kereskedelmi bankok ügyfeleik 12,5 ezer euró alatti fizetéseit csak devizanemenkénti bontásban jelentik, mivel az egységes európai pénzforgalmi szabályok következtében ezekre a tételekre nem lehet a fizetésimérleg-statisztika összeállításához szükséges jogcímezési kötelezettséget előírni. Az ezen küszöbérték alatti forgalmak tranzakciótípusonkénti megbontását az MNB becsli. 2003 óta a külkereskedelmi áruforgalom elszámolása a fizetési mérlegben a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése alapján történik. 2004 áprilisáig ez a vámstatisztikai adatokon alapult. Az uniós csatlakozás óta azonban az EU-n belüli külkereskedelemre már nincs vámstatisztikai adat, ezért 2004 májusától erre a forgalomra a vállalatok közvetlen jelentéseiből származó adatokat használja fel a KSH. Az unión kívüli országok esetében továbbra is a vámstatisztika maradt az adatforrás. A külföldön számlát tartó, illetve követeléseket tartozásokkal összevezető vállalkozások közvetlen jelentés formájában szolgáltatnak információkat a fizetésimérleg-statisztikák összeállításához. A kérdőív devizanemenként, aggregált formában tartalmazza a havi tranzakciókat. 2005. januártól ötszázmillió forint éves bankszámlaforgalom alatt nem kell részletes fizetésimérleg-jelentést adni, elég a teljes bevételt és kiadást jelenteni. (2005 előtt kétszázmillió forintos éves forgalomig kellett egyszerűsített formában jelenteni.) Az így jelentő vállalatok forgalmait az MNB osztja el becslés útján az egyes fizetésimérleg-tételek között. FZS

A mezőgazdasági alap orientációs szekciójához, valamint az egyéb fejlesztési alapokhoz és a SAPARD-programhoz kötődő bevételeket pedig tőketranszferként számolja el az MNB.

A mezőgazdasági alap orientációs szekciójához, valamint az egyéb fejlesztési alapokhoz és a SAPARD-programhoz kötődő bevételeket pedig tőketranszferként számolja el az MNB.-->