„Holland” tőke keleten

Első pillantásra talán meglepő, hogy az utóbbi tíz évben Hollandia volt a legnagyobb működőtőke-beruházó az Európai Unió új tagállamaiban. Ez az eredmény abból az átfogó tanulmányból derül ki, amelyet az Európai Bizottság készített a bővítés második évfordulójára. Hollandia elsősége jelentős részben azzal magyarázható, hogy a kis ország ad otthont sok olyan holdingtársaságnak, amelyek közül számos külföldi – valójában nem európai – tulajdonban van, s ezek erőteljesen fektetnek be az új tagállamokban. Az EU 15 régi tagországában megvalósuló FDI-befektetések jelentős részét is EU-n kívüli multinacionális vállalatok leányvállalatai valósítják meg – teszik hozzá a brüsszeli elemzők.

Hollandiát Német- és Franciaország követi a legnagyobb beruházók listáján. Az unió tíz új tagállama a kilencvenes évek közepétől 2004-ig összesen 191 milliárd eurós FDI-hez jutott, ebből a tizenöt régi tagország részaránya 77,5 százalék volt. Hollandia elsőségénél kevésbé meglepő, hogy az új tagállamok között a működő tőke oroszlánrésze a három legnagyobb gazdaságra: Lengyel-, Magyar- és Csehországra koncentrálódik, ezek 2004-ig a teljes FDI-állomány csaknem 80 százalékát vették fel.

Ami az új tagállamok gazdaságába beáramló FDI ágazati megoszlását illeti, a külföldi közvetlen befektetések 55 százaléka a szolgáltatásokban összpontosult, míg 37 százaléka a feldolgozóiparban. Magyarországon és Csehországban ugyanakkor a feldolgozóipar az FDI-nek több mint 40 százalékát vette fel. Az elemzés megerősíti, hogy az EU régi tagállamai nagyban profitáltak az újakban rendelkezésre álló olcsó munkaerőből.

A tanulmány fontos megállapítása az is, miszerint a Nyugat-Európa-szerte hangoztatott aggodalmakkal szemben az új tagállamokba irányuló FDI-nek „egészen korlátozott hatása” volt az ottani termelőkapacitások kitelepítésére az EU 15 régi tagállamában. Túlzottak voltak a régi tagállamok aggodalmai, miszerint a keleti szomszédoknak „köszönhetően” tömegesen szűnhetnek meg munkahelyek. Noha az EU-n belüli termelésáthelyezések jelentős hatással lehettek bizonyos szektorokra – többek között a textiliparra –, és ezen keresztül a tizenötök azon régióira, ahol ezek az ágazatok koncentrálódnak, „nincs ok azt hinni, hogy e tevékenységeket és munkahelyeket tömegesen helyeznék át a régi tagállamokból az újakba” – fogalmaznak a brüsszeli közgazdászok.

Ráadásul a kibővített EU-ban továbbra is a 15 régi tagállam veszi fel a legtöbb FDI-t. Az újak az unió régi tagállamaiból kiáramló közvetlen befektetések töredékét, 2003-ban például négy százalékát kapták, míg 53 százaléka a többi régi uniós államba, 12 százaléka pedig az Egyesült Államokba jutott.