Jöhet-e a román munkaerő?

Május 16-án mindenképpen megszületik az Európai Bizottság ajánlása Románia és Bulgária EU-csatlakozásának pontos dátumáról. Ezt José Manuel Barroso európai bizottsági elnök jelentette ki tegnap, cáfolva azokat a találgatásokat, hogy Brüsszel elhalasztja az állásfoglalást. Szófia és Bukarest az eredeti tervek szerint 2007. január 1-jén csatlakozna, de ezt egy évvel el lehet halasztani, ha nem eléggé felkészültek.

A két ország csatlakozási szerződése értelmében Bulgária esetében egyhangú tanácsi döntés kell az egyéves halasztáshoz, Románia esetében viszont bizonyos területeken elég, ha a tagországok minősített többsége akarja ezt. A bővítési ügyekben illetékes uniós biztos, Olli Rehn kijelentette: Bulgária csatlakozási folyamatában különösen problémás, hogy nem tud úrrá lenni a bűnbandák tevékenységén annak ellenére sem, hogy az utóbbi időben több szigorú törvényt hozott például a zsarolás viszszaszorítására. Noha a csatlakozás időpontja még bizonytalan, több tagországban máris megkezdődött a vita a román és a bolgár munkaerő esetleges bebocsátásáról. A két ország ugyanolyan átmeneti rendelkezésekkel szembesül, mint amilyeneket a 2004-ben csatlakozott tíz új tagállammal (köztük hazánkkal) szemben foganatosított az EU. Ennek értelmében a román–bolgár tagság első két évében minden „régi” tagállam (ez most már 25 országot jelent) teljesen szabadon dönti el, minden korlátozás nélkül beengedi-e munkaerőpiacára a két ország állampolgárait vagy átmeneti korlátozásokat alkalmaz – és ha igen, milyeneket.

Magyarországon ennek a döntésnek az előkészítése még nem kezdődött meg, megvárjuk a május 16-i országjelentéseket, illetve a júniusi EU-csúcsot, ahol ez a téma szintén napirendre kerül – közölte lapunk érdeklődésére Ladó Mária, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főigazgatója. Szerinte bármiféle döntés-előkészítés megindításához legelőször is tudni kellene, mikor csatlakozik a két ország, mert a munkaerőpiacon egy év nagyon hosszú idő.

Elemzők szerint a kérdés az újonnan felálló magyar kormány számára több szempontból is kínos lesz. Egyrészt az erdélyi magyarokkal a 2004. decemberi népszavazás révén megromlott kapcsolat miatt, másrészt azért, mert hazánk nagy erőfeszítéseket tett a magyar állampolgárokkal szemben az EU15 által alkalmazott korlátozások mielőbbi felszámolásáért – ezek után erkölcsileg támadható lehet a román állampolgárok munkavállalásának korlátozása. Harmadrészt sokan emlékeznek még a 23 millió román munkavállaló Magyarországra jövetelével ijesztgető MSZP-s kampányfogásokra is.

Néhány régi tagországban már megindult a döntés-előkészítés. Írország például úgy tervezi, hogy sokkal óvatosabb lesz munkaerőpiacának a románok és a bolgárok előtti megnyitásával, mint tette azt 2004-ben az akkor csatlakozó tízek esetében. Az ír kormány szóvivője a napokban azonban kijelentette, hogy a kérdésről ősszel döntenek, ám egyes szigetországi lapok máris tényként közölték, hogy Dublin elutasító álláspontra helyezkedik a jövőre taggá váló két balkáni állam munkavállalóinak fogadását illetően.

Ha a kormány tesz is engedményeket, akkor várható, hogy széles körben köt majd ki engedélyezési eljárást. A megváltozott magatartás mögött egyaránt megtalálhatók a szakszervezeteknek az esetleges munkaerő-piaci torzulásokkal kapcsolatos aggodalmai, illetve az üzleti életnek a globális konjunktúra alakulása miatti félelmei. Dublint a többi tagállam óvatossága is meggondolásra késztette, a végső döntésnél azonban nyilvánvalóan a munkaerőpiac alakulásából indul ki.

Az eltelt két évben mintegy 180 ezer kelet-európai munkavállaló érkezett Írországba, ezek fele volt lengyel. Az érkezők egy része azonban nem talált megfelelő munkát, ezért távozott. Az ír szakszervezeti szövetség attól fél, hogy az alacsony bérek révén kizsákmányolt keleti munkaerő foglalkoztatása szétzilálja a létező bérezési struktúrát, ezért már négy hónapja tárgyal a kormánnyal egy új szociális partnerségi egyezményről.

A 2004-es csatlakozás idején csak Nagy-Britannia, Ír- és Svédország nyitotta meg azonnal és teljes körűen munkaerőpiacát az új tagok előtt. Hozzájuk az idén május 1-jétől csatlakozott Finn-, Görög-, Spanyolország és Portugália. Román és bolgár munkavállalók fogadására való hajlandóságot eddig egyedül Finnország jelzett.

Csak Nagy-Britanniába több mint 500 ezer lengyel érkezett, menekülve a 18 százalékos munkanélküliség elől. Közöttük ezrével vannak orvosok, mérnökök, számítógép-progamozók, akik az otthon elérhető bér ötszöröséért is el tudnak helyezkedni.

Wroclawban azonban máris munkaerőhiány állt elő néhány területen, például a hegesztőszakmában, az építkezéseken vagy a köztisztasági intézményeknél, amelyet részben ukrán feketemunkásokkal töltenek be.

A város válaszul kampányt kezdett a külföldön dolgozó lengyelek körében, hogy a megszerzett tapasztalatok, tudás és tőke birtokában térjenek haza.

Az Observer értesülése szerint azonban várhatóan kevesen térnek majd haza, meggondolni csak azok fogják magukat, akiket jóval a képzettségi szintjük alatt foglalkoztatnak.

Csak Nagy-Britanniába több mint 500 ezer lengyel érkezett, menekülve a 18 százalékos munkanélküliség elől. Közöttük ezrével vannak orvosok, mérnökök, számítógép-progamozók, akik az otthon elérhető bér ötszöröséért is el tudnak helyezkedni.

Wroclawban azonban máris munkaerőhiány állt elő néhány területen, például a hegesztőszakmában, az építkezéseken vagy a köztisztasági intézményeknél, amelyet részben ukrán feketemunkásokkal töltenek be.

A város válaszul kampányt kezdett a külföldön dolgozó lengyelek körében, hogy a megszerzett tapasztalatok, tudás és tőke birtokában térjenek haza.

Az Observer értesülése szerint azonban várhatóan kevesen térnek majd haza, meggondolni csak azok fogják magukat, akiket jóval a képzettségi szintjük alatt foglalkoztatnak.-->