K+f+i: egy ernyő alá terelik az innovációt

Másfél hete működik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) égisze alatt létrehozott úgynevezett egyterű kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) műhely. A BME Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont ? BME (IT)2 ? kutatóhely a költségvetési források ? Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal ?, valamint a magánszektor találkozási pontja. A kilenc alapító között multinacionális cég (Hewlett-Packard [HP]) éppúgy van, mint hazai óriás (T-Systems) és kkv (Balabit, Megatrend). Az informatikai tudásközpontra 1,2 milliárdot adott az állam, 300 milliót a partnercégek. Ennek fejében azonban elvárás velük szemben, hogy pár év alatt globális méretben is értékesíthető, konkrét termékek szülessenek, és utána a tudásközpont önfenntartó legyen. A k+f+i műhelyben 30-40 kutató dolgozik együtt.

A költségvetési kutatóhelyeknek kötelességük pénzt kihozni a munkájukból ? hangsúlyozza a BME (IT)2 igazgatója. Risztics Péter szerint ? nem elvetve a hagyományos, a publikációban testet öltő tudományos munkát ? a kutatók-fejlesztők hosszabb távú szakmai hitelét és legitimációját az adja, ha a munka találmányokat, új alkalmazásokat és termékeket eredményez. Ehhez kiváló eszköz a multicégek k+f-je egy részének idehozatala.

Ez azonban roppant nehéz, mert ezek a vállalatok a hatékonyság érdekében központosítják a k+f-et és az erre fordítható pénzt. A kisebb országok tehát versenyt futnak egy-egy fejlesztés elnyeréséért e multik helyi filiáléinak segítségével. (A leánycégek így aztán egymással is versengenek a kutatási pénzért.) Erre példa a HP, amely itteni cégének közreműködésével helyezett át három projektet a BME tudásközpontjába.

A BME (IT)2 fontos célja a kkv-k segítése fejlesztéseik kiváltásával, a piacképes ötletek kidolgozásának végigvitelével ? mondta Risztics Péter. E vállalati szektor többségének ugyanis sem pénze, sem ereje nincs a k+f-hez, nem tudnak versenyre kelni a multikkal. Szervezetük képes közvetíteni a befektetők hasznosítható elképzelések iránti érdeklődését is.

Risztics Péter azokkal ért egyet, akik úgy látják, hogy Magyarországnak ? korlátozott nemzeti összterméke alapján - komolyan mérlegelnie kell, mely területeken célszerű alapkutatásokra pénzt költenie. Szerinte átmenetileg csak nagyon indokolt esetben szabad a kevés pénzből erre szánni. A hangsúlyt a globális piac innovációs igényeit kielégítő, alkalmazott k+f projektekre érdemes helyezni ? fejtette ki. VG