Költségvetés: Tudunk felelősséget vállalni vagy nekünk válság kell?

A magyar gazdaság számára létkérdésnek nevezte a fiskális fegyelem biztosítását Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a jegybankkal közösen, a költségvetési felelősségről szervezett konferenciájuk megnyitóján pénteken Budapesten.

Kovács Árpád beszédében olyan szabályozási keret kidolgozását sürgette, amely az eddiginél jobban megalapozott és végrehajtható költségvetéshez vezet. Hozzátette: a világon egyre nagyobb az igény a költségvetési fegyelem erősítésére és a túlzott eladósodás elkerülésére és úgy vélte, hogy a konferencia jó alkalmat ad arra, hogy a résztvevők áttekintsék mi lehet a számvevőszékek szerepe az új szabályok kidolgozásában.

A konferencián délelőtt előadást tartanak: Kopits György, a jegybank monetáris tanácsának tagja, a chilei pénzügyminisztérium, illetve a svéd pénzügyminisztérium költségvetési főosztályának vezetői. Délután a magyarországi problémákról és lehetséges megoldásokról kerekasztal-beszélgetés formájában vitázik Veres János, pénzügyminiszter, Varga Mihály és Csillag István, volt miniszterek és Csaba László közgazdász.

A zárszót Járai Zsigmond, a jegybank elnöke mondja. Kovács Árpád utalt arra, hogy a makrogazdasági fegyelem és a stabilizáció az államháztartásban erősítik egymást és együtt képeznek alapot a fenntartható gazdasági növekedéshez. A fegyelmet erősítő szabályozás megalkotásához és betartásához szükséges politikai akaratra is felhívta a figyelmet az ÁSZ elnöke. Az eddigieknél jobban megalapozott költségvetéshez a számvevőszék szerint a büdzsé kormányzati tervezetének elkészülte után legalább egy hónapra lenne szükség az lapos elemzésre és az államháztartási tényadatok minőségét, összehasonlíthatóságát is növelni kell.

Kopits György, a Monetáris Tanács tagja hangsúlyozta, hogy a jelenlegi fiskális folyamatok nem fenntarthatók. Lényeginek nevezte annak eldöntését, hogy "elérkeztünk-e a költségvetési felelősség keretrendszerek (kfk) bevezetéséhez, vagy muszáj megvárni egy válságot". A magyarországi költségvetés-politikai problémák közé sorolta a szakember a magas és növekvő államadósság rátát, az átláthatóság hiányát, a makrogazdasági volatilitást és az alacsony hitelességet.

A kfk bevezetésének politikai előfeltételei közé sorolta a kormányzati elszántságon túl a széles alapon nyugvó konszenzus kiépítését, valamint hiteles, közép-távú, makro-fiskális pálya megfogalmazását. A szakmai feltétek közé tartozik az átláthatóság megteremtése, ami magában foglalja az államháztartás teljes körű lefedettségét, az eredmény-lapú számviteli gyakorlathoz történő közelítést és az óvatos, megalapozott előrejelzések készítését.

Kopits György ugyancsak a szakmai előfeltételek közé sorolta a fontos strukturális reformok elindítását és az eljárási szabályok lényeges erősítését.

Jacques de Lerosiere, az IMF korábbi vezérigazgatója megfontolásra érdemesnek nevezte a szabályrendszeren alapuló költségvetési politika elfogadását azokban az országokban, ahol az évek során tendenciaszerűen halmozódik a költségvetési deficit és az eladósodottság. Az ilyen szabályok - mint mondta - jobban képesek a hiányt és az állami kiadásokat középtávon visszaszorítani és stabilizálni, vagy, ha szükséges csökkenteni az állam eladósodottságát. (MTI)