Konjunktúrán lovagol az ipar

Kitűnő konjunkturális kilátások jellemzik az ipart – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal márciusi részletes gyorsjelentéséből. Azt már előzetes adatokból lehetett tudni, hogy tavasz elején a szektor termelése 1,5 százalékkal haladta meg az egy hónappal korábbi szintet. A növekedés töretlen: tavaly szeptember óta mindössze egyszer fordult elő, hogy a havi volumenindex viszszaesést jelzett, így az éves változást kifejező mutató hónapról hónapra két számjegyű emelkedést jelez. A növekedés hajtóerejét az exportértékesítések adják. A belföldi eladások lassú bővülése mellett az ipari kivitel egy éve egyenletes tempóban fejlődik, és így immár csaknem 80 százalékkal haladja meg a 2000. évi szintet.

A konjunktúrából továbbra is a Komárom-Esztergom megyei vállalatok veszik ki leginkább részüket (ezen belül is bizonyára a Nokia termelésfelfutása játszhat közre leginkább a növekedésben), a bővülés negyedét az itteni cégek adják. E szempontból a képzeletbeli dobogó alsó két fokán Győr-Moson-Sopron és az ipari termelésben kis súlyt képviselő, de rendkívül magas dinamikát felmutató Jász-Nagykun-Szolnok megye áll.

Érdekesség, hogy a tíz százalék feletti ipari növekedés ellenére a szektor feltehetően megtartotta nettó munkaerő-elbocsátó pozícióját az első negyedévben is. Legalábbis erre enged következtetni, hogy a termelékenység emelkedése jóval meghaladja a volumennövekedést. A folyamatból az tűnik ki, hogy a vállalatok a konjunktúra ellenére rendkívül óvatosak a munkaerő-felvétel terén, feltehetően a korábban kiépült gépkapacitásokkal, illetve az adott létszámmal próbálják a termelésnövelést megoldani. Ebben közrejátszhat az utóbbi évek rendkívül gyors keresetnövekedése, illetve a minimálbér-emelések, amelyek jelentősen rontották a könnyűipari ágazatok versenyképességét.

A konjunktúra tartósságára utaló jel, hogy a rendelésállományok rendkívül kedvezően alakulnak. Márciusban csaknem másfélszer akkora volumenben köttettek új exportszerződések, mint egy éve, a teljes állomány is 25 százalékos bővülést mutat. Így az idén nagyon valószínű, hogy az ipar tíz százalék feletti éves átlagos növekedést ér majd el. Ez utoljára az 1997–2000 közötti „növekedési aranykorban” volt jellemző. MI