Márciusban - a várakozásoknak megfelelően - jelentősen emelkedett az építőipari termelés. A februári visszaesés után szinte biztosra lehetett venni, hogy az ágazat a tavasz elején javítani fog, a szezonális igazítással számolt 5,1 százalékos havi volumennövekedés ellensúlyozza a téli hónapok gyengébb eredményét. Ugyanakkor a 15,1 százalékos éves növekedési ütem kissé megtévesztő, tavaly ugyanis épp márciusban esett nagyot az építőipar teljesítménye, így a bázis nagyon alacsony. Összességében az első negyedévben 7,9 százalékos volt az éves átlagos növekedés ? valószínűleg jelenleg ez mutatja leginkább a valós dinamikát. Ez jóval kisebb, mint a 2005-ös volumenemelkedés, vagyis az ágazat egyértelműen a lassulás jeleit mutatja. Ráadásul a második negyedév tavaly igen erős volt, vagyis várhatóan az első fél évben már nem gyorsul az építőipar. Így viszont szinte biztosra vehető, hogy megszakad az a rendszerváltás óta tartó ?hagyomány?, hogy a választási években a legnagyobb a növekedés. Az önkormányzati választások ugyan adhatnak még némi lendületet, de több más motor leáll. A lakásépítési konjunktúra (bár az összeomlást vizionálók helyzetértékelése messze nem helytálló) túl van a csúcspontján, és az autópálya-építéseken sem lehet tovább gyorsítani. Sőt, utóbbi esetben még némi kockázatot jelent, hogy az állam által szorgalmazott PPP-elszámolás továbbra is gyenge lábakon áll, és esetleges elbukása megakaszthatja a sztrádaépítkezéseket is. Egyelőre gyors bővülést regisztrál a Központi Statisztikai Hivatal. Az egyéb építmények főcsoportban (jórészt autópályák) 21,5 százalékos volt az éves növekedés az első három hónapban, miközben az épületek körében stagnálás volt a jellemző.
Az építőipari lendület alábbhagyását mutatják a rendelésállományi adatok is. Márciusban nem kötöttek kevés szerződést, de a teljes rendelésállomány így is csak az egy évvel korábbi szint körüli. Ráadásul épp az egyéb építmények körében nincs keresletnövekedés. MI
