Lassan tűnik el a feketemunka

Lassan leáldozik a kontárok és a feketemunka világa az építőiparban, átláthatóbbá válik a tevékenység - legalábbis erre adnak reményt az építési törvény lépcsőzetesen hatályba lépő módosításai. Májustól is több fontos változás volt, s ezeket követi még néhány - némi rákészülési idő meghagyásával - jövő januárban. Mindez azt is jelenti, hogy az uniós követelmények egyre hangsúlyosabban érvényesülnek, valamint kedvezőbbé válik a környezet a következő EU-s költségvetési időszak folyamán elvileg rendelkezésre álló források fogadására, hasznosítására - hangsúlyozta Fegyverneky Sándor. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) elnökhelyettese szerint a 2007-2013 között várható 15 ezer milliárd forintnak mintegy kétharmada az építéshez kapcsolódik, nem kicsi tehát a tét.
A legfontosabb változások között említette az elnökhelyettes a településrendezési szerződés intézményét, amellyel mostantól élhetnek az egyes önkormányzatok. Eddig gyakran előfordult, hogy a helyhatóság csak akkor adott engedélyt az építőnek, ha az megépít "mellesleg" valamilyen közösségi létesítményt is. A szerződésben legálisan vállalhatja a kivitelező, hogy a saját beruházásával kapcsolatos, illetve ahhoz illeszkedő kiegészítő építéseket is elvégez. Mindez tisztábbá, átláthatóbbá teszi az ügyleteket.
A törvény arról is rendelkezik, hogy a 20 ezer lakosúnál nagyobb települések környezetében 200 méteres zöld sávot kell hagyni, erre a területre nem szabad építési engedélyt kiadni. Ezek a szabad területek arra is alkalmasak lesznek adott esetben, hogy egy későbbiekben tervezett út vagy vasút vonalát rajtuk keresztül vezessék, megelőzve számos konfliktushelyzetet.
A ma még rendkívül sok panaszra okot adó minőség is javulhat a törvénymódosítás nyomán ? jelentette ki az elnökhelyettes. A lehetséges mérnöki műhibákat előzhetik meg az úgynevezett tervellenőrök, akiknek a kiviteli tervet felül kell vizsgálniuk. A gárda felállására jövő januárig adott határidőt a jogszabály. Fokozatosan kiépül egy építésfelügyeleti hálózat is, a jelenlegi 19 fős társaság legalább 200 fősre bővül. Az ellenőrök nemcsak a jogi visszásságokat vizsgálják, hanem azt is, hogy a felhasznált építőanyagok megfelelnek-e az európai normáknak, például a hőszigetelési szabványoknak.
Maga az építkezés folyamata már egy éve nagyobb kontroll alatt van, hiszen a munka megkezdését be kell jelenteni, csakúgy, mint a felelős műszaki vezető nevét, az építő cég adatait. Mindezek bekerülnek az adóhivatal és a munkaügyi felügyelet adatbázisába. Így azonnal ellenőrizhető, hogy az adott cég tisztán alkalmazza-e munkásait, rendben fizeti-e a köztartozásait. Mivel az is kiderül az adatbázisból, hogy aktuálisan hol folynak építkezések az országban, az ellenőrök célzottan és nem találomra kereshetik fel a helyszíneket.
Bár a szigorítások nyomán feltehetően elővigyázatosabban készülnek majd a létesítmények, hiba mindig előfordulhat. A súlyosabb anyagi következmények elhárítását segítheti a szintén januártól kötelező szakmai felelősségbiztosítási rendszer. Európában már régóta bevett szokás, hogy az építő- és tervezőcégek gazdasági önvédelemből biztosítót állítanak maguk mögé.

Főleg a kisebb cégek képtelenek arra, hogy kibogarásszák az őket érintő jogszabályi változásokat.

A szakszövetség gyakran rendez információs napokat, hogy az aktuális szakmai tudnivalókról tájékoztassa tagjait, de a többi cég még ennyi felvilágosítást sem kap.

Nagy János szerint szükség lenne arra, hogy a kormányhivatal különböző fórumokon rendszeresen felhívja a szakma figyelmét a változásokra.

Főleg a kisebb cégek képtelenek arra, hogy kibogarásszák az őket érintő jogszabályi változásokat.

A szakszövetség gyakran rendez információs napokat, hogy az aktuális szakmai tudnivalókról tájékoztassa tagjait, de a többi cég még ennyi felvilágosítást sem kap.

Nagy János szerint szükség lenne arra, hogy a kormányhivatal különböző fórumokon rendszeresen felhívja a szakma figyelmét a változásokra. OMMF ? feketemunka Bár a jogszabály súlyos szankciókkal fenyegeti a szabálytalankodókat, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) ellenőrei azt tapasztalják, hogy még mindig rengeteg a hiba ? mondta lapunknak Szárazné Zara Andrea, a munkaügyi főosztály vezetője.

A feketemunkások zöme az építőiparban található, a munkavállalók 60 százaléka dolgozik illegálisan. Többnyire az alvállalkozóknál jellemző ez a megoldás. Ha feketemunkán érnek valakit, a foglalkoztatót kötelezi az OMMF, hogy bejelentse alkalmazottját a munkaügyi adatbázisba, az EMMA-ba. Emellett munkaügyi bírságot is fizetnie kell, amelynek a felső határa a legsúlyosabb esetekben akár 20 millió forint is lehet.

Ha az utóellenőrzéseken sem tapasztalnak változást az ellenőrök, további egymillió forint végrehajtási bírság a szankció.

Egyedül azok az építőipari cégek kivételek az általános tendenciák alól, amelyek munkáik javát közbeszerzési pályázatokon nyerik el ? értékelte a helyzetet a főosztályvezető. Ha ugyanis ?megbotlanának?, öt évig nem vehetnének részt közbeszerzési eljárásokon. -->