Lengyel, magyar: két szegény barát
Észak-Magyarország a hetedik legszegényebb az EU 254 régiójából ? ez volt a helyzet 2003-ban az Eurostat tegnap közzétett adatai szerint. Az uniós statisztikai hivatal legfrissebb felméréséből kiderül: az utolsó tízben további két magyar található: Észak-Alföld a kilencedik, Dél-Alföld a tizedik. A számok nyelvén: Észak-Magyarországon a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP a huszonöt tagú közösség átlagának csak 38 százaléka, Észak-Alföldön ennél egy százalékponttal magasabbat tett ki, Dél-Alföldön pedig újabb egy százalékponttal volt több. A 75 százalékos határt a hét hazai régióból csak egyetlen, Közép-Magyarország lépte át (ott csaknem 95 százalék volt az érték).
Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy nálunk a legroszszabb a helyzet. A hat legszegényebb földrajzi egység kivétel nélkül lengyel, a kétes értékű dobogó legfelső fokát az átlagos GDP/fő mutató egyharmadával lehetett megszerezni. Mindezekből kitűnik, hogy a legfejletlenebbek között túlnyomórészt az újonnan csatlakozó tagállamok képviseltetik magukat. A régi EU-tagokon belül a legszegényebb a portugáliai Norte térség a maga 57 százalékos adatával.
A leggazdagabb régiónak Belső-London bizonyult, ahol az átlagos, vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső bruttó hazai termék 278 százalékát mérte a statisztikai hivatal. A második helyet Brüsszel szerezte meg (238), a harmadik Luxembourg lett (234). A fejlettek felső táborát alkotó 37 térségből (ahová az átlagérték 125 százalékát meghaladó mutatóval lehetett bekerülni) gyakorlatilag minden ötödik németországi, minden hatodik pedig olasz és szigetországi. Érdekesség, hogy az új EU-tagok közül egyedül Csehország, azon belül pedig a prágai egység került be az elitklubba.
Az adatoknál arra figyelni kell, hogy az ingázás nagymértékben befolyásolja az értékeket. Előfordulhat például, hogy a kiemelkedően teljesítő régióban a magas GDP tekintélyes részét valamely másik régióból munkába járók termelik meg, ezért lesz az egy főre eső bruttó hazai termék kiemelkedő. BR
