Még kevés a kockázati tőke

Biotechnológia. A biotechnológiai iparág a magyar gazdaság motorjává válhat, ám ehhez az is kell, hogy kiaknázzuk a vállalkozó szellemű tudósok elképzeléseit, ötvözve azokat a laboratóriumokban történő fejlesztésekkel, az élenjáró ötletekkel, a piac nyújtotta lehetőségekkel – kommentálta az Ernst & Young globális biotechnológiai felmérésének eredményeit Czakó Borbála, a cég magyarországi vezérigazgatója. A felmérés Magyarországra nem tett közzé adatokat, ám rámutat: a biotechnológia a nyugat-európai országokkal összehasonlítva nálunk még kezdeti fázisban van, de erőteljes ütemben bővül, s fejlődése rendkívül ígéretes.
Ez utóbbi nem véletlen: a kormányzat egyik kiemelt ágazata a biotechnológia, amelynek kutatási, fejlesztési tevékenységét évi százötvenmillió forinttal támogatják, s emellett erőket mozgósítanak a cégek nemzetközi kapcsolatainak erősítésére is. Mindebben komoly segítséget nyújt a Magyar Biotechnológiai Szövetség (MBSZ), amely nálunk elsőként alakult meg az EU újonnan csatlakozó országai között.
A helyzetbe hozásra szükség is van, az új termékek piaci bevezetése költséges és időigényes, a verseny erős, s komoly befektetések nélkül nehéz előrejutni. A kockázati tőke pedig még messze nem elégséges, s ez a magyar biotechnológiai ipar fellendülésének egyik legkomolyabb gátja – mondja Czakó.
Mindezekkel együtt is Magyarország a térségben vezető szerepet játszik a biotechnológiában – nyilatkozta korábban lapunknak Duda Ernő, a MBSZ elnöke, a Solvo cég elnök-vezérigazgatója. Az elmúlt öt évben dinamikus volt a fejlődés, s reális, hogy Európában a középmezőnybe kerüljünk. Az érdeklődés külföldön nagy a magyar biotechnológiai ipar lehetőségei iránt – például áprilisban a világ legnagyobb szakvásárán, a chicagói Bio 2006-on sok kis-, közepes és óriásvállalat célirányosan kereste a magyar standot, beleértve a klinikai kísérleteket végezni kívánókat és kockázatitőke-társaságokat, s több üzlet már a helyszínen is köttetett.
Ami az európai tendenciákat illeti, tavaly a tőzsdén jegyzett cégek árbevételei az előző év 5 százalékos csökkenésével szemben 17 százalékkal nőttek. A finanszírozás terén 2005 minden eddiginél jobb év volt az európai biotech szektor számára: a vállalatok 3,2 milliárd euró tőkét teremtettek elő. Most először az európai biotech szektor az amerikai piacnál több tőkét vont be elsődleges nyilvános részvénykibocsátások (IPO) révén: az európai tőzsdei bevezetések száma a 2004. évi 8-ról 23-ra emelkedett, a részvénykibocsátásból származó összes bevétel a 2004-es 291 millió euróhoz képest 2005-ben elérte az 560 milliót. NVZs