Minden tizedik elvágyódik

A magyarok egytizede tervezi, hogy rövidebb-hosszabb időre, esetleg véglegesen külföldre megy élni és dolgozni. A Tárki most közzétett kutatásából az is kiderül, hogy az elmúlt öt évben jelentősen módosult a tervezett célországok kedveltsége az érintettek körében.

Miközben 1997 és 2001 között megnőtt azoknak a magyaroknak az aránya, akik rövid és hosszú távú munkavállalást, illetve kivándorlást terveznek külföldre, addig az azóta eltelt öt évben csökkent az előbbieké, s szinten maradt az utóbbiak aránya. A mindhárom kategóriát magában foglalókat összesítő mutatószám, a teljes migrációs potenciál jelenleg tízszázalékos Magyarországon – ez 1997 és 2001 között gyorsabb, az azt követő években először lassúbb növekedést mutatott, majd 2003 és napjaink között kismértékben csökkent.

Több társadalmi csoport esetében a migrációs potenciál meghaladja az átlagos tíz százalékot – olvasható ki a jelentésből. Ezekre jellemző, hogy a migráció sikerének vagy az esélye, vagy a vágya/kényszere nagy. Ilyen társadalmi csoport a tanulóké (38 százalék), a romáké (25), a munkanélkülieké (16), továbbá a megyeszékhelyeken, illetve a Nyugat-Magyarországon élőké (16-16 százalék).

Nyomon követhető változás következett be az elmúlt években a megcélozni kívánt célországok között. Elmondható, hogy mindhárom kategóriában (rövid, hosszú távú munkavállalás, illetve kivándorlás) jelentősen megnőtt azoknak az aránya, akik Nagy-Britanniát jelölték meg célként. Érdekesség az is, hogy ez a rövid távú munkavállalási tervek esetében leginkább Németország, a hosszú távú esetében Németország és az USA, a kivándorlásnál pedig Ausztria súlyának a rovására történt. Ezzel párhuzamosan nagymértékben diverzifikálódott a célországok összetétele. NVZs