Ne essünk a nyugati országok hibájába!

Le kell számolni azzal a megközelítéssel, hogy a magyar vállalkozások külföldi működőtőke-befektetései csak az egyenleget rontják; ideje ugyanis felismerni, hogy jó a magyar gazdaság egészének, ha sikeres, jövedelmező üzleteket kötnek ezek a cégek a környező és távolabbi országokban – szögezte le lapunknak Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára azzal kapcsolatban, hogy tavaly (a javarészt tulajdonosi hiteleket fedő egyéb tőkemozgásokkal együtt) 1,33 milliárd eurós tőkeexportot regisztrált a Magyar Nemzeti Bank. Az újrabefektetett jövedelem formájú tőkeexport egyenlege ugyanakkor mínusz 118 millió euró volt, ennek oka, hogy az első három negyedévben Magyarországra hazautalt osztalék értéke meghaladta az időszaki adózott eredményt. Garamhegyi szerint nem szabad ugyanabba a hibába esni, amelybe több nagy európai ország – például Német- vagy Franciaország – gazdaságpolitikusai, politikai vezetői, hogy kedvezőtlen a hazai gazdaság számára, ha a hazai cégek más országokban hoznak létre munkahelyeket. Ugyanis a külföldi jövedelmező működés egyben azt is jelenti, hogy az adott vállalat erősödik, s idehaza is jobban megy neki.
Az 1,33 milliárd euró majdnem teljes egészét Európában invesztálták be a magyarok, ennek döntő részét az OTP Bank horvátországi, illetve a Magyar Telekom montenegrói akvizíciója adta. A lista élén ismét Hollandia van, az élmezőnyben szerepel a délkelet-európai régió, továbbá a szomszédos országok, illetve a hagyományos gazdasági partner Németország. Az amerikai földrészre alig valamivel jutott több 12 millió eurónál, míg Ázsiában csak 5,3 milliót fektettek be – ezen belül csak Hongkongban meghaladta az egymillió dollárt a magyar tőkeexport tavalyi értéke.
Ágazati bontásban az látható, hogy a feldolgozóipar bizonyos alágazatai, illetve a szolgáltatás jelenti a magyar tőkeexport gerincét. Számottevő a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás (34,7 millió euró), a kereskedelem, javítás (14,3 millió) és az ingatlanügyletek is (9,3 millió).
A visegrádi országok közül 2005-ben a magyar vállalkozások hajtották végre a második legnagyobb értékű működőtőke-exportot, 95 millió euróval lemaradva a sorrendben első lengyel vállalatok mögött. A külföldön működő magyar tőke állománya 5,6 milliárd euró, s ez továbbra is a legmagasabb a régió országai között.
A tőkeexport elősegítése is lehet állami feladat, de nem feltétlenül igénylik azt az érintett cégek – mutatott rá a helyettes államtitkár. Az 5,6 milliárd eurós külföldön megtelepedett magyar FDI-stock jó része magyarországi nagyvállalatok befektetéseiből tevődik össze – ez a vállalati kör pedig nem igényli az állami segítséget. Más a helyzet a kisebb vállalkozásokkal, hiszen nekik szükségük lehet rásegítésre. Garamhegyi szerint azonban ezt elsősorban kereskedelemfejlesztési eszközökkel érdemes megadni. Ugyanis ha egy cég termékével, szolgáltatásával kedvező piaci pozícióra tesz szert, akkor először kereskedelmi, képviseleti iroda felállításával, majd később külpiaci termeltetéssel, tőkebefektetéssel is erősít(het)i üzleti pozícióját a kinti terepen. Ezt pedig bátorítani kell – ahogy azt teszik is például a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság szolgáltatásaival, illetve a Szülőföld programmal.