Negyedelnék-feleznék a helyi képviselő-testületek létszámát
Az MSZP átlagosan 25 százalékkal csökkentené az önkormányzati képviselő-testületek létszámát, Budapesten (a Fővárosi Közgyűlésben és a kerületekben is) ennél csekélyebb, 17 százalékos karcsúsítást javasolt. Az SZDSZ a drasztikusabb csökkentés híve, ám nemcsak a számokban, hanem abban is meg kell egyezni, hogy az egyéni vagy a listáról bejutottak számát mérsékeljék. Az MSZP az utóbbit faragná le, az SZDSZ viszont az arányosság elvét tartaná meg. Ám tény, a liberálisoknak inkább listáról jutnak be képviselői, ezek számának mérséklése akár a párt eltűnését is jelentené a helyhatóságokból. Valahol a kettő között lesz a megegyezés – mondták lapunknak koalíciós politikusok. Hozzátették: ám nem ez a legnagyobb konfliktusos kérdés közöttük a kormánypártok által benyújtandó törvények, illetve a kormányprogram tartalmát illetően.
A legnagyobb nyitott kérdés továbbra is az, miként lehet a költségvetési hiányt lefaragni, annak szerkezetét átalakítani hosszú távon. Az oktatás tartalmi kérdéseiben már megegyeztek, az egészségügyben körvonalózódik a kompromisszum: először a biztosítási alapú egészségügy feltételeit kell megteremteni. Az önkormányzati csomag sorsa az ellenzék kezében lesz, hiszen kétharmados jogszabályokról van szó. A kormányfő azt ígérte, hogy a kormány megalakulásának másnapján már törvényeket nyújt be a koalíció.
Parlament. Tegnap megalakult az új Országgyűlés. Sólyom László köztársasági elnök beszédében többek között a kormánytöbbség felelősségét hangsúlyozta. Mint mondta: a kormány és a parlamenti többség ügye a költségvetés, ebbe még a népszavazás sem szólhat bele, az alkotmánybírósági kontroll is csupán néhány elvi kérdésre szorítkozhat. Nem kisebb súlyú az Országgyűlés közös felelőssége sem – fogalmazott. Ide azok az alapkérdések tartoznak, amelyeket az alkotmány szerint csak minősített többséggel lehet szabályozni, ilyen az államszervezet és az önkormányzatiság. E területeken alapos, tárgyszerű vitára hívta fel a parlament figyelmét. A nemzet javát szolgálná az is, ha néhány cikluson átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna az Országgyűlés. Ilyennek nevezte a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát.
Igazolták a 386 képviselő mandátumát, a honatyák esküt tettek. Bejelentették a pártok frakcióit, azok vezetőit, az Országgyűlés megválasztotta tisztségviselőit. A Ház elnöke ismét a szocialista Szili Katalin lett, alelnöke pedig Áder János (Fidesz) és Világosi Gábor (SZDSZ) – további alelnököket is választanak majd, ám ezt összekötötték az országgyűlési bizottsági struktúráról való megegyezéssel.
Sólyom László az ülésen megnevezte az új kormányfőt Gyurcsány Ferenc személyében. Gyurcsány miniszterelnök-jelöltként azt mondta: a közigazgatás, a közszolgáltatás, az egészségügy, a szociális intézmény- és a nyugdíjrendszer átalakítása lesz a kormány programjának középpontjában. „Mindig tudni fogom, hogy a demokratikus felhatalmazás az aktív kisebbségre támaszkodik; nem a nemzet kiválasztott vezetője, hanem a köztársaság parlamentjének számon kérhető, ellenőrizhető vezetője vagyok” – szögezte le.
