Nehezen kelnek el a praxisok
Az egészségügyi alapellátásért felelős Országos Alapellátási Intézet (Oali) úgy próbál doktorokat csábítani az üresen álló háziorvosi körzetekbe, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) az átlagos praxisoknak havonta járó 720-750 ezer forintos apanázs 40 százalékkal nagyobb összegét kínálja föl a számukra. Ebből fedezik a szakorvosjelöltek havi bruttó 250-300 ezer forintos fizetését, a háziorvosi képzés költségét, a felügyeletüket ellátó mentorok díjazását és a körzet fenntartását.
A januárban indult, sokak által „gyorstalpalónak” titulált egyéni háziorvosképzésre eddig tíz 40-50 éves korú, háziorvosi szakvizsga nélküli doktor jelentkezett, akikkel már szerződést is kötött az Oali – tudtuk meg Balogh Sándortól, az alapellátási intézet főigazgatójától. Vannak köztük belgyógyász szakorvosok, van, aki 20 évvel ezelőtt már dolgozott háziorvosként, de akkor még nem volt kötelező a szakvizsga, s van, aki a gyógyszeriparban eddig végzett orvoslátogatói munkáját adta föl. A főigazgató optimista.
E képzési forma elindításáról – amelyre egyelőre harminc körzetben van lehetőség – azért döntött az egészségügyi tárca, mert a 6800 háziorvosi körzetből hetven tartósan – hat hónapnál régebben – orvoshiánnyal küzd, s helyettesítésekkel látják el a lakosságot. Tetézi a gondot, hogy nyolcszáz 70 évesnél idősebb doktor dolgozik, s alig van utánpótlás.
Az egyéni orvosképzésben a hat hónapos gyakorlat mellett a szegedi orvostudományi egyetemen elméleti oktatást kapnak a doktorok, s közben – mentoraik felügyeletével – az üresen álló praxisokban gyógyítanak. A képzés teljes ideje négy év. Az erre jelentkezők hat évig az Oali állományában, közalkalmazotti státusban dolgoznak, azt követően dönthetnek: közalkalmazottak maradnak vagy megveszik, esetleg átveszik a praxis működtetési jogát.
Ez utóbbi azonban nem vonzó – mondta Balogh Sándor –, s ennek nem csak a pénzhiány az oka. Az önkormányzatok többsége ugyanis ingyen átadná a működtetési jogot az arra vállalkozó doktoroknak, hiszen törvény szabta felelősségük a lakosság egészségügyi alapellátásának biztosítása. Mint ismeretes, egy 2000-ben hozott jogszabály szerint az akkor praktizáló háziorvosok is ingyen jutottak a praxishoz. Ám azóta kiderült, sok helyen nem is olyan jövedelmező a háziorvoslás, így tartani kell attól, hogy az orvosok nem tudnak megszabadulni a praxisuktól. A jó helyeken lévők átadásáért pedig több millió forintot is elkér a nyugdíjba vonuló doktor. Nehezíti a praxisok adásvételét a bürokrácia is, hiszen nem elég az érintettek szándéka, az önkormányzaté a döntés. A főigazgató egy budapesti körzet példáját említette, amely nyolc hónap elteltével talált csak új gazdára, hiszen az önkormányzat pályázatot írt ki az új orvos személyére.
A szakma vonzóvá tétele érdekében tavaly az állami költségvetési forrásból százmillió forintos pályázatot hirdettek meg a hosszabb ideje orvos nélkül tátongó körzetek rendbetételére. A pénzt az önkormányzatok a rendelők felszereltségének javítására, gép-műszer beszerzésére, az orvosok számára gépkocsi vásárlására fordíthatták. A kétfordulós pályázaton 28 körzet nyert. Emellett az OEP 48 hátrányos helyzetű önkormányzat rendelőjében 150 ezerről 250 ezer forintra növelte az úgynevezett fix összegű, havi működési bevételt.
