Nyílt napok az MNB-ben
Tavaly, építésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Nemzeti Bank megnyitotta kapuit a látogatók előtt. Az érdeklődésre való tekintettel az idén is megtartja nyílt hétvégéjét az MNB, így most is lehetőség nyílik a jegybank szecessziós elemekben gazdag műemlék épületének megtekintésére. Emellett a május 27–28-án 10 és 17 óra közötti nyílt napon a látogatók megtekinthetik az MNB látogatóközpontját, amely kiállítással és számos interaktív játékkal, szolgáltatással várja az érdeklődőket. Többek között megnézhetik a neoreneszánsz stílusú nagy tanácstermet, ahol a monetáris tanács ülésezik és dönt például a jegybanki kamatról.
Az 1878-ban alakult Osztrák– Magyar Banknak mint az osztrák–magyar állam közös jegybankjának a XX. század elejéig csak az osztrák fővárosban volt központi székháza – noha a dualizmusnak megfelelően Budapesten is létesíteni kellett igazgatóságot. A budapesti főintézet felépítése tehát egyre sürgetőbbé vált, a növekvő üzletmenet is ezt követelte. Az Osztrák–Magyar Bank 1900 nyarán írta ki zártkörű pályázatát budapesti főintézetének tervezésére, s a dualizmus játékszabályainak szigorú betartásával nyolc magyar és nyolc osztrák építészt hívtak meg. A zsűri az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte. A kései eklektikus stílus jeles képviselője a banképítés specialistája. Ő tervezte a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Roosevelt téri palotáját (ma Belügyminisztérium), a József nádor téren a Magyar Általános Hitelbankot (ma Pénzügyminisztérium), a Váci utca és a Deák Ferenc utca sarkán a Pesti Hazai Első Takarékpénztárat (ma Budapesti Értéktőzsde és Budapest Bank), valamint a Szabadság téri Tőzsdepalotát (ma Magyar Televízió). Monumentális, erőt és nyugalmat sugárzó palotahomlokzatú épület készült, 12 méter magas, másfél méter átmérőjű, két szintet átfogó oszlopokkal, harmóniában a szemben álló Tőzsdepalotával. Az épület mai külső képe lényegében megegyezik az eredetivel, de belső elrendezése részben eltér attól.
Az első világháborút követően, a monarchia felbomlása után az Osztrák–Magyar Bank funkcióit 1921-től a Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át, 1924. május 24-én, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott közgyűlésen, részvénytársasági formában megalakult a Magyar Nemzeti Bank.
2004 márciusában megnyílt a látogatóközpont, első évében több mint negyvenezren kerestek fel. Ezt a kiemelkedő számot úgy tudta elérni, hogy biztonsági szempontok miatt – a nyílt napokat leszámítva – csak hétköznapokon tart nyitva.
A 840 m2-es alapterületű kiállítás foglalkozik a pénz kialakulásával, az árstabilizációval és az inflációval, bemutatja a több mint ezeréves múltra visszatekintő magyarországi pénztörténetet, illetve a közeljövő fizetőeszközét, az eurót is. Megismerkedhetünk az önálló magyar jegybank történetével 1924-es alapításától napjainkig, valamint az MNB aktuális célkitűzéseivel. A látogató összevetheti Szent István denárját az euróérmékkel, a kaori kagylót az elektronikus pénztárcával. Az 50 pengőst a 100 millió b-pengőtől húsz címlet, másfél év és a hiperinfláció választja el: mindez látható a vitrinekben, de megismerhetjük az infláció kialakulásának okait és gazdasági hatásait is. A kiállítás számos interaktív játéklehetőséget nyújt. Ha a látogató jól válaszol a monitorokon feltett kérdésekre, önarcképes fabatka bankjeggyel térhet haza. Lemérheti súlyát aranyrúdban, illetve saját érmét verhet. A bankjegynyomtatás és pénzverés valódi folyamata megtekinthető a vetítőteremben sugárzott kisfilmeken, csakúgy, mint a pénz kialakulása és az euró története. VG
