Önámítás vagy jó hír a kormány döntése?
Egymással szöges ellentétben álló véleményt fogalmaznak meg hazai és külföldi elemzők a gazdasági miniszter által tegnapelőtt bejelentett új autópálya-konstrukció kapcsán. Ennek lényege: a sztrádákat építtető és forrásokat bevonó Állami Autópálya Kezelő Zrt. 20–40 százalék közötti részesedését a tervek szerint legfeljebb fél év alatt bevezetik a tőzsdére, ám előtte a cég kötvénykibocsátással és európai beruházási banki kölcsönből forrásokhoz jut, ráadásul Kóka János tárcavezető szerint a sztrádák költségeit az Eurostat költségvetésen kívüli tételként engedi elkönyvelni. Lapunk azonban úgy tudja, ez korántsem biztos, mivel a büdzsén kívüli elszámolás valódi akadályát (azt, hogy az ÁAK-t versenyeztetés nélkül választotta ki a kabinet a feladatra) nem hárítja el a két hét alatt megszületett tervezet.
Barcza György, az ING Bank vezető elemzője azt az álláspontot képviseli, hogy az uniós statisztikai hivatal nem fogadja majd el államháztartási körön kívüli tételnek a sztrádaépítés költségeit. Ezt azzal indokolja, hogy a hírek szerint már az alapverzióról (amikor még szó nem volt tőzsdére vitelről – a szerk.) is azt gondolta a kormány, hogy az építési kockázat miatt az nem állja ki az EU-s próbát, a mostani konstrukció pedig ezen nem változtat. Az ügy érdekes vonulatának nevezte a közgazdász, hogy vajon a kormánynak sikerül-e „kihúznia” jövő tavaszig, amikor is legkésőbb bekerül az egyenlegbe a szóban forgó tétel vagy esetleg korábban pont kerül az eset végére, hitelességvesztést okozva a kabinetnek.
Az elemző hangsúlyozza: meggyőzőbb lenne, ha egy újra felhatalmazást kapott kabinet tiszta lappal kezdené a ciklust, felülvizsgálva a jelenlegi helyzetet és az egyszeri tételeket betéve a kimutatásokba, ezzel párhuzamosan pedig a hosszú távon egyensúlyt javító intézkedéseket vázolna fel. Erre rímel Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatójának a véleménye, aki szerint önbecsapás a sztrádával kapcsolatos könyvelési manőver, hiszen az a forint sebezhetőségén vagy az államadósság hosszú távú alakulásán semmit nem változtat. A szakember szerint az Eurostat akkor járna el helyesen, ha hiánynövelő tételként számolná el a szóban forgó kiadásokat.
Ezekkel szemben a piacot valószínűleg felfelé mozdító, „jó költségvetési hírnek” nevezték londoni feltörekvő piaci elemzők az új autópálya-konstrukciót. A Barclays Capital befektetési csoport nem tartja ugyan valószínűnek az MTI-Eco tudósítása szerint, hogy a kibocsátásból a kormány sok pénzt látna, a program mégis erőteljes kezdeményezés az autópálya-építéssel kapcsolatos kiadások költségvetésen kívül tartására. Ha ez sikerül, a GDP-érték 1,0-1,5 százalékának megfelelő kiadást lehet kivenni az ESA95 szabvánnyal számolt deficitből.
A Dresdner Bank londoni befektetési részlege (DrKW) komoly esélyt ad annak, hogy az Eurostat hozzájárul az új finanszírozási módszerhez. Ha ez így lesz, akkor számításuk szerint az a GDP-érték 1,1 százalékának megfelelő összeggel csökkentheti az idei teljes hiányt (pontosabban nem növekedne ennyivel a deficit – a szerk.). Ám túlzottan derűlátók az ÁAK-kibocsátáshoz kapcsolódó várakozások – vélik a Dresdnerhez tartozó elemzők, akik szerint a tranzakció lezárásának ideje szerintük közelebb lenne az egy évhez a Kóka János által említett fél év helyett.
