Radikális átalakulás előtt az áfarendszer

A közösségi áfarendszer átalakításának kérdése is szerepel az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek mai ülésén. Az osztrák elnökség által beterjesztett javaslat az áfacsalások megakadályozását célozza, ez szakértői becslések szerint évi 60 milliárd euró bevételkiesést okoz a tagállamok kormányai számára. A legelterjedtebb módszer az úgynevezett körhintacsalás, amelyet a jelenlegi közösségi áfakivetési rendszer tesz lehetővé. Az 1991-ben átmeneti időre kialakított, ám mindmáig érvényben lévő uniós szabályok szerint ugyanis az EU-n belüli exportnál a fogyasztás helye szerinti országban kell felszámítani az áfát, nem pedig a gyártónak, mint minden más esetben.
A körhintacsalás módszere úgy működik, hogy egy erre a célra létrehozott cég – elsősorban nagy értékű, könnyen szállítható, főleg elektronikai – árukat vásárol egy másik tagállamból. Áfát az eladónak nem kell felszámítania, az értékesítés országában működő vevő dolga lenne a külföldről beszerzett áru után fizetendő adó bevallása. Ezt azonban nem teszi meg, ezzel szemben az árut belföldön továbbértékesíti, s számlájában áfát számít fel. A cég ezt a kiszámlázott áfát zsebre vágja, nem vallja be az adóhatóság felé. Mivel nincsen visszaigénylő helyzetben, az adóhatóság nem is vizsgálja tüzetesebben. Vevője levonásba helyezi az adót, de miután ez lehet egy normális gazdasági tevékenységet folytató cég is, ez nem feltétlenül tűnik fel. Mire a csaló társaság lebukna (vagy az uniós kontrolladatok hónapokkal későbbi beérkezése után vagy kapcsolódó vizsgálatok alapján), addigra nyomtalanul eltűnik.
A visszaélések kiküszöbölése céljából az osztrák javaslat radikálisan átalakítaná az áfakivetési rendszert. E szerint nem kellene minden egyes kereskedelmi tranzakció után az eladónak felszámolnia az áfát, a vevőnek pedig továbbértékesítés után visszaigényelnie azt (mint jelenleg), hanem az amerikai forgalmi adóhoz hasonlóan csak a végső fogyasztóhoz kerülve adnák hozzá az árhoz az adót, s azt a vevőnek kellene befizetnie (reverse charge).
Bécs kísérleti jelleggel már 2003-ban bevezette a rendszert az építőiparban, s az 200 millió eurónyi többletbevételt generált. Az utóbbi hónapok egyeztetése során kiderült, hogy a német kormány is támogatná az elképzelést. Németországban a körhintacsalás évente 3,5 milliárd eurónyi kárt okoz, másfajta viszszaélésekkel együtt összesen 17 milliárd euróra, vagyis a teljes áfabevétel 12 százalékára tehető a bevételkiesés mértéke. Berlin szerint elsőként az építőiparban, a takarítási szolgáltatásoknál és az ötezer euró feletti szerződéseknél kellene kipróbálni a fordított áfát. A német kiskereskedelmi szövetség (HDE) is támogatná az új rendszert, ha az nem okoz többletterheket az adminisztrációban és a különféle jelentéstételi kötelezettségekben.

Ez persze nem áll érdekében a deficites kereskedelmi mérlegű tagállamoknak, hiszen költségvetési bevételeik esnének ki, a közösséggel szemben kereskedelmi többletet felmutató országok viszont (például Magyarország) jól járnának.

Brüsszel szerint ezért az ilyen áfabevételek egyfajta újraosztására lenne szükség a tagállamok között, uniós szakértők azonban úgy látják, ennek közösségi szinten politikailag nincs realitása.

Ez persze nem áll érdekében a deficites kereskedelmi mérlegű tagállamoknak, hiszen költségvetési bevételeik esnének ki, a közösséggel szemben kereskedelmi többletet felmutató országok viszont (például Magyarország) jól járnának.

Brüsszel szerint ezért az ilyen áfabevételek egyfajta újraosztására lenne szükség a tagállamok között, uniós szakértők azonban úgy látják, ennek közösségi szinten politikailag nincs realitása. -->