Reformkényszerben az oktatási rendszer

Az elmúlt évtizedben tapasztalható demográfiai trend hatására jelentősen viszszaesett az általános iskolai tanulók létszáma; míg 1997-ben 980 ezer általános iskolást tartottak nyilván, 2005-ben már csak 890 ezret. A diákok számának 10 százalékos csökkenését azonban az általános iskolai tanárok számának mindössze 3 százalékos apadása kísérte. Ennek eredményeképpen a nemzetközi összehasonlításban egyébként is alacsony egy tanárra jutó diákok száma így még tovább csökkent – áll a CEMI tanácsadó cég alternatív gazdaságpolitikai programjának oktatásról szóló részében. Mára Magyarországon az egy tanárra jutó diákok száma az általános iskola alsó négy osztályában az EU25 országai közül a legalacsonyabb. A tanárfelesleg Budapesten a legnagyobb. Az egy tanárra jutó diákok számának uniós átlagra hozásához 2008-ra az alapfokú oktatásban 26,5 ezer fővel, a középfokúban 1000-rel, a felsőfokúban pedig 3,5 ezerrel kellene csökkenteni a pedagógusok számát.

A költségvetés helyzetét megterheli, hogy a magas létszám mellett – átlagbérhez viszonyítva – a pedagógusok a legmagasabb fizetést kapják munkájukért a régióban. Vásárlóerő-paritáson összehasonlítva természetesen a pedagógusbérek sem – mint ahogy az egyéb foglalkoztatottak bérei sem – érik el a fejlett országokra jellemző szintet, az átlagbérhez viszonyítva azonban láthatjuk, hogy hazánkban az általános iskolai tanárok az átlagbérek 125 százalékának megfelelő fizetést kapnak. Az átlagbéreket ilyen mértékben meghaladó tanári fizetések nem jellemzők a régióban. Az átlagosan relatíve magas bérszínvonal azonban nem ösztönöz mindenkit magasabb teljesítményre, hiszen a tanárok közalkalmazottak, teljesítménymérésük megoldatlan, így fizetésük nem kötődik a szakmai sikerekhez – szögezik le a CEMI szakértői.

Az oktatási rendszerrel kapcsolatban szintén nyilvánvaló probléma, hogy nem a munkaerőpiac igényeinek megfelelően működik. A probléma kettős: egyfelől gondot okoz, hogy a gazdasági fejlettséghez képest túlságosan sokan vannak a felsőfokú oktatásban részt vevők, miközben a használható szaktudású szakiskolai oktatásban tanulók száma egyre csökken.

A gimnáziumi érettségit szerzett tanulók egyre nagyobb arányban kívánnak továbbtanulni, hiszen a végzettségük iránt a munkaerőpiacon alacsony a kereslet. Emiatt a felsőfokú oktatásban részt vevők száma dinamikusan emelkedik, annak ellenére, hogy a leginkább érintett korosztály létszáma folyamatosan csökken. Ma már 70 ezerrel többen járnak egyetemre és főiskolára Magyarországon, mint ahányan azt egy hasonló méretű, fejlett nyugat-európai országban tennék. VG