Spórolni kezd az Országgyűlés

Évente 40-50 millió forintot takaríthat meg az Országgyűlés, ha a jelenlegi huszonötről 18-19-re csökkenti az állandó bizottságai számát, s bár a tétel elenyészőnek tűnik, a politika itt kezdheti a „spórolásról” szóló demonstrálást. A 2002–2006-os ciklusban működtetett testületek számával rekordot döntött a palament, hiszen a rendszerváltáskor 19 bizottsággal kezdte működését, az Orbán-kormány alatt 23 dolgozott. A bizottsági struktúra és a tagok száma mindig az új parlament pártjainak megállapodásán múlik, általában a kormánypártok tesznek javaslatot a felépítésre, igyekeznek lefedni a kormányzati struktúrát. A szabályok szerint hét feladatkörre testületet kell életre hívni (költségvetés, külpolitika, alkotmány, unió, mentelmi, honvédelmi, nemzetbiztonsági ügyek), a többi már a pártok közötti alkudozás kérdése. A parlamenti erők ma kezdik egyeztetéseiket.

A kormányoldal a nyilatkozatai szerint kevesebb állandó bizottsággal működtetné az új ciklusban az Országgyűlést, a számítások szerint egy ilyen grémium megszüntetése egy évben 5,5-6 millió forintos spórolást jelent a szakértői, alkalmazotti költségeken. Az még nincs eldöntve, hogy emellett a képviselői juttatásokat is csökkentsék-e, ám egyes vélemények szerint ezen nem indokolt változtatni. Jelenleg ugyanis havonta 397 ezer forint az átlagos bruttó képviselői juttatás, ugyanez az összeg egy minisztériumi főosztályvezető esetében 560 ezer forint.

A számításokhoz hozzátartozik, hogy az elmúlt négy évben a 25 bizottságban 496 bizottsági hely volt: 197 képviselő csak egy testületben vállalt munkát, 141 kettőben, 6 háromban, 43 pedig nem volt bizottsági tag. A szabályok szerint egy honatya maximum két állandó bizottsági tagságért vehet fel pótdíjat, egy-egy ilyen a tiszteletdíj 40 százalékát jelenti (az integrációs, az alkotmányügyi, a költségvetési bizottságban ez 80 százalék). Ha a jelenlegi helyek számát 350-380-ra csökkentik, akkor elvileg mindenkinek jut egy hely, hiszen miniszterek, államtitkárok, frakcióvezetők nem dolgoznak bizottságokban. Megtakarítást jelentene tehát, ha a képviselők csak az egy tagság után kapnának juttatást, ám az nem cél, hogy a honatyák javadalmazása visszaessen, ezért szólnak a kalkulációk csak az alkalmazotti, szakértői költségek megtakarításáról.

A parlament május 16-án tartja alakuló ülését, ezen nem feltétlenül kell dönteni a bizottsági struktúráról (s várhatóan nem is tudnak), ám a kormány megalakulásához már szükség van erre: meg kell tárgyalnia a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénytervezetet, meg kell hallgatnia a miniszterjelölteket. A kormányzati struktúra jövő hét vége felé alakulhat ki. TE