Szolidaritás címen bújtatva emelnék a társasági adót

Szolidaritási adó bevezetését látná szívesen több minisztérium – értesültünk. A több tárcánál megfogalmazódott elképzelés szerint a vállalkozásoknak e jogcímen nyereségük után néhány százalékpontnyi közterhet kellene az államkasszába utalniuk. Az elnevezést az magyarázza, hogy az üzleti szférát „megkérnék” (gyakorlatilag előírnák neki): a költségvetés nehéz helyzetére való tekintettel vegye ki a részét az államháztartás lyukainak befoltozásából. Az intézkedés a jelenleg 16 százalékos társasági adó megemelését jelentené. Úgy tudjuk, a hatálybaléptetéssel nem várnának 2007-ig, már az idén év közben meglépnék. A kivezetéssel nem sietnének: néhány évig élne az elvonás.
A költségvetésre gyakorolt hatás az alkalmazandó adókulcstól függne. A társasági adó egy százalékpontos növelése évi mintegy 30 milliárd pluszbevételt hozhat a büdzsének, így például három százalékpontos szolidaritási adó meghonosítása egy év alatt 90 milliárd forinttal rövidítené meg az üzleti szférát. Az idei hatálybalépés legkorábban szeptember 1-jétől lehetséges – egyrészt az adótörvény-módosítás normál parlamenti ügymenettel öt hetet igényel, emellett az adóemelés a kihirdetéstől számítva legkorábban 45 nappal léphet életbe. Ezért a 2006-os költségvetési egyenleget legjobb esetben is néhány tízmilliárd forinttal javíthatja csak az intézkedés.
Nem kell túlságosan visszamenni az időben példáért arra, hogy a kormányzat a vállalkozói szféra megsarcolásával kívánja enyhíteni a kritikus helyzetben levő büdzsé gondjait. A korábbi pénzügyminiszter, Draskovics Tibor még 2004 őszén állt elő a kétéves banki különadó tervével, amelyet azzal indokolt, hogy a hitelintézetek duzzadó profitjában érzékelhető szerepet játszottak bizonyos instrumentumokkal kapcsolatos állami támogatások. Ennek „ára” tavaly 35,6 milliárd forint volt a bankoknak és a takarékszövetkezeteknek, az idén pedig 36,1 milliárdra számítanak tőlük.