Új bűvésztrükk a sztrádával
Tőzsdére viszik az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. 20–40 százalék közötti kisebbségi részvénycsomagját – jelentette be Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a kormány tegnapi ülését követően. A tőkeemeléses privatizációból mintegy 30 milliárd forintnyi tőkét kívánnak bevonni.
Az ÁAK Zrt. tőzsdére vitele várhatóan hat hónapot vesz igénybe, a tranzakció a hazai kis- és a intézményi befektetőknek ígér kedvező befektetési lehetőséget – mondta Kóka János. Az új finanszírozási modell első fázisaként az ÁAK tőzsdei bevezetését megelőzően a társaság először 1,5 milliárd eurós forrást von be – ebből 320 millió EIB-projekthitel, a többi kötvénykibocsátás –, majd 400 millió eurót (kötvényt vagy hitelt). Azaz az autópálya-építés folytatódik, méghozzá kiszámíthatóbb, biztonságosabb finanszírozás mellett, ennek révén a várakozások szerint a pályák ára a 2004. évihez képest 20 százalékkal leszorítható.
A miniszter szólt arról, hogy rövidesen megköti az állam az ÁAK Zrt.-vel a 75 éves beruházói és üzemeltetési szerződést. A 2006. január előtti beruházásokat a költségvetés finanszírozza, az azutániak pedig PPP-be emelhetők. Hangsúlyozta, hogy az autópályák nemzeti tulajdonban maradnak.
Kulcskérdés, hogy a költségvetést illetően a fent említett konstrukció kiállja-e majd az uniós próbát, azaz a sztrádaépítés költségeit be kell-e számítani az államháztartási egyenlegbe. A kabinet magabiztosnak mutatkozik e tekintetben: Kóka szerint az autópálya-építések kiadásai nem rontják az egyenleget, mivel az ÁAK részben magántulajdonban lesz, ezért pedig nem kell – a GDP 1,1 százalékával (a szerk.) – emelni az idei hiánycélt. Igaz, a miniszter az Eurostattal folytatott esetleges egyeztetéseket firtató kérdésre némiképp kitérő választ adott. Az EU statisztikai hivatalával tavaly ősz óta zajló konzultációk és a Pénzügyminisztérium mostani állásfoglalása alapján ezek a tételek nem növelik a deficitet – mondta.
Ennek ellenére lapunk úgy tudja, közel sem biztos, hogy ez így is lesz. Két héttel ezelőtt még az volt az elképzelés, hogy az ÁAK mostani formájában vonná be a forrást és szervezné az építkezéseket, ám a pénzügyi tárcánál akkor úgy látták, könnyen elbukhat a költségvetési egyenleget tehermentesíteni hivatott terv (VG, 2006. április 27.). Az ok: az ÁAK-t a kormányzat versenyeztetés nélkül választotta ki a feladatra, és emiatt nem lehet a költségeket a büdzsén kívül elszámolni. Márpedig a gazdasági miniszter tegnap felvázolt konstrukciója ezen a kardinális ponton semmit sem változtat. Ráadásul az is érdekes az ügyben, hogy több mint egy év helyben topogás és meghiúsult elképzelések után két hét alatt „sikerült” olyan tervezetet találni, amelyet a kormány reményei szerint elfogad majd az Eurostat. A végleges választ legkorábban vélhetően szeptemberben kaphatjuk meg, ha addig létrejön a részleges tőzsdei privatizáció és a kötvénykibocsátás. Ám elképzelhető, hogy csak 2007 áprilisában, az idei államháztartási egyenlegről küldött első adatközlést követően vizsgálódik az uniós intézmény. BR–MK
Különleges státusú papír jelenhet meg a tőzsdén
Mindenképpen meghatározó, bár igen nehezen értékelhető papír kerülhet be a tőzsdére az ÁKK Zrt. börzei bevezetésével – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Igen különleges státusú lesz az új papír, mivel a továbbra is fennmaradó nagyfokú állami részvétel miatt erősen függ majd a mindenkori kormány döntésétől, nevezetesen attól, mekkora rendelkezésre állási díjat kell évente kifizetnie, mivel a matricadíjak nagy valószínűséggel csak az üzemeltetési költségeket fedezik majd.A társaság nyereségessége igen nehezen lesz számszerűsíthető, és még az is nagy gondot okozhat, hogy a részvények vásárlói a befektetések megtérülését hogyan kalkulálják.
Egyelőre nehéz azt is megjósolni, hogy milyen áron foroghat a papír, ez a bevezetéskor kiderül, de a legnagyobb problémát mindenképpen az jelenti, hogy az államnak mekkora befolyása marad a társaságban. Minden bizonnyal a belefektetett közpénz lesz az, amely komolyabban meghatározza a részvény értékét – vélekedett az elemző.
A társaság nyereségessége igen nehezen lesz számszerűsíthető, és még az is nagy gondot okozhat, hogy a részvények vásárlói a befektetések megtérülését hogyan kalkulálják.
Egyelőre nehéz azt is megjósolni, hogy milyen áron foroghat a papír, ez a bevezetéskor kiderül, de a legnagyobb problémát mindenképpen az jelenti, hogy az államnak mekkora befolyása marad a társaságban. Minden bizonnyal a belefektetett közpénz lesz az, amely komolyabban meghatározza a részvény értékét – vélekedett az elemző. Az ÁAK részleges magánosítása Kisebbségi részvénycsomag
Tőkeemeléses privatizáció
Tőzsdei bevezetés
Befektetési lehetőség (hazai kis- és intézményi befektetők számára) -->
