Újabb ázsiai válság következhet
Az 1997–98-as ázsiai pénzügyi válság után most egy újabb, még rombolóbb hatású krízis fenyegeti a föld legnagyobb kontinensét, méghozzá a munkaalkalmak hiánya miatt – jósolja borús hangú előrejelzésében az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB). A foglalkoztatási válság a szervezet szerint könnyen átcsaphat a jelenlegi gyors gazdasági növekedés számottevő lassulásába, majd egyfajta társadalmi katasztrófába a sűrűn lakott, erőforrás-hiányos területeken.
Hiába nő gyorsan több nagy ázsiai állam gazdasága is, ez alig vonja maga után az alkalmazotti létszám növekedését. Kínában például a nyolcvanas években minden 3 százaléknyi GDP-emelkedés a foglalkoztatottak számát is megemelte egy százalékkal. Ma már 8 százalékos GDP-bővülés kell egy százaléknyi alkalmazotti létszámnövekedéshez.
Ázsia közel 4 milliárd főnyi lakosságából ma 1,7 milliárdan tartoznak a munkaképes korúak közé, s közülük 500 millió embernek vagy nincs munkája, vagy van ugyan, de jóval kevesebb, mint amennyit szeretne. A következő tíz év során a munkaerő-állomány 245 millió fővel nő majd a kontinensen, és ha a kormányok nem kezdenek hatalmas munkahelyteremtő programokba, akkor a növekmény nagy része a munkanélküliek táborát fogja gyarapítani – társadalmi instabilitást, tőkemenekülést és a gazdasági felzárkózás lelassulását hozva magával.
Indiában az ADB vezető közgazdásza szerint már akár öt éven belül 3-4 százalékosra lassulhat a jelenleg évi 7-8 százalékos GDP-növekedés nagyszabású munkahelyteremtő akciók nélkül. A fő gondot az okozza, hogy a gazdasági növekedés főleg technológia- és tőkeintenzív, nem igényli többletmunkaerő bevonását. Néhány újonnan iparosodott országban sikerült megvalósítani a munkahelyteremtő növekedést, de Ázsia nagy részén még nem. Óriási társadalmi feszültségeket okoz az is, hogy 1,9 milliárd ember napi 2 dollárnál kisebb összegből kénytelen megélni Ázsiában.
