Vállalkozás és kutatás: együtt jobb

Elkészült a kormány kutatás-fejlesztési és innovációpolitikai középtávú stratégiája. A még tervezet állapotában lévő előterjesztés hangsúlyozza, hogy a versenyképesség javításához nélkülözhetetlenek a k+f eredményei, de ezeket csak a vállalkozások és a kutatóhelyek szoros, hálózati együttműködésével lehet elérni. A termelés növekvő hányada pedig már csak globális léptékben gazdaságos, a verseny átlépte a határokat. Azt is hangsúlyozza, hogy 2007-től minden eddiginél nagyobb támogatás kapható az EU-tól k+f-re, de ezek fogadására és hasznosítására jelenleg nem megfelelőek a feltételek.

A k+f-re most a GDP 0,89 százalékát költi az ország (az EU átlaga 1,9 százalék). Ebből az üzleti világ részesedése alig 0,33 százalék (EU: 1,07). Vagyis a vállalati és az állami ráfordítás aránya nálunk 0,72:1-hez, a közösségé 1,6:1. Talán ennél is nyomorúságosabb állapot az, hogy a k+f-fel foglalkozó 630 cég közül 17-ben költik el az erre szánt pénz 48 százalékát, ami ráadásul ezek árbevételének alig 1,3 százaléka. Az ezer foglalkoztatottra jutó kutatók száma nálunk 3,8, a ?régi? EU15-nél 6,1 fő. A kkv-k szinte alig vannak jelen az innovációban: 75 százalékuk inaktív, 22-23 százalékuk innovatív, s csak 2-3 százalékuk innovációs úttörő.

Mindezeket is figyelembe véve a 2013-ig szóló feladatok sorában első a ráfordítások arányának növelése. A vállalatok kutatás-fejlesztésre való költése legalább az állami pénz kétszerese legyen; utóbbi maradjon a 0,7 százalék körüli GDP-arányos szinten addig, amíg a cégek ráfordítása nem éri el ennek a dupláját. Ezután növelhető a költségvetési részarány egy százalékra ? fogalmaz a kormány stratégiája. Az EU-tól várható, 0,4 százalékot kitevő támogatással együtt hét év múlva a GDP 2,5 százaléka lehet a hazai k+f költés. A kormány is a kutatóegyetemek, nemzeti kutatólaboratóriumok létrehozásában látja a jövőt, természetesen a legnagyobb összhangban a gazdasági szférával.

A vállalati k+f erősítése érdekében tőkepiaci eszközöket (magvető tőke, spin-off és start-up cégek alapításának ösztönzése) ígér a stratégia. Fontosnak tartja továbbá a kedvezőbb hitelek és kamatok megjelenését is. Kiemelt cél a kutatás-fejlesztési munkahelyek létrehozását támogató pályázatok kiírása. Az állami támogatás ne egyszerűen tőkepótló eszköz legyen, hanem az innovációt elénkítse, szervesen kapcsolódva az adó- és monetáris politikához ? áll a stratégiában, amely kiáll az alapkutatások megtartása mellett. A finanszírozásban duális rendszert sürget: alapellátás plusz pályázatok, megrendelésre épülő fenntartás. A költségvetés k+f hányadának alakulását pedig pontosan meg kell határozni ? áll még az előterjesztésben. S nem utolsósorban a gazdaság igényeinek kell alárendelni a kutatásokat és a munkaerő képzését egyaránt. VG

Tudásalapú iparágak: IT és elektronika, gép- és járműipar, gyógyszer-, vegy-, élelmiszer-, innovatív szolgáltatóipar

Tudásalapú iparágak: IT és elektronika, gép- és járműipar, gyógyszer-, vegy-, élelmiszer-, innovatív szolgáltatóipar-->