A költségvetés gerjeszti az inflációt jövőre

A központi költségvetési kiadások tervezett befagyasztása kis mértékben fékezi az inflációt az MTI által hétfőn megkérdezett gazdasági kutatók szerint. A kutatók a kormányzati intézkedések ismertetése alapján végzett számításaiknál azt vették alapul, hogy jövőre a költségvetés kiadások nem vagy csak mérsékelten emelkednek és hasonló módon kalkulálták a bérkiáramlást a közszférában.

Bartha Attila, a Kopint-Datorg tudományos főmunkatársa az MTI-nek elmondta, hogy a jövőre felgyorsuló inflációt főként a költségvetési politika gerjeszti, nem pedig a piac. Így a bérkiáramlás visszafogása nemigen lesz jelentős hatással a pénzromlás ütemére - tette hozzá. A tudományos főmunkatárs megjegyezte, hogy az infláció mértékének egyik fő meghatározó tényezője az energiaár-támogatás megszűntetése lesz.

A Kopint-Datorg a költségvetési intézkedések nyomán az idén 3-3,5 százalékos, 2007-re pedig 4,5-5 százalékos inflációval számol. Hasonló tendenciát jelez előre az Ecostat és a GKI is. Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója azt közölte, hogy a korábban közölt idei évi prognózisukat 2 százalékról módosították 3 százalékra.

Az Ecostat a korábban jelzett 3 százalék helyett 5-5,5 százalékos inflációt vár 2007-ben. A korrekciónál azzal kalkuláltak, hogy a hatósági áremelések 2,5 százalékpontos közvetlen és 0,5 százalékpontos közvetett hatással járnak.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke ugyancsak 3 százalékos idei éves átlagos inflációt vár úgy, hogy a decemberi adat már elérheti a 4 százalékot is. Hozzátette, hogy cégük más intézetekkel összehasonlítva eleve kissé magasabb inflációt várt 2006-ra, mert valamiféle kormányzati kiigazítással, reformmal már másfél éve számolnak. Vértes András megjegyezte, hogy intézetük szerint 2007-ben az éves átlagos infláció nem haladja meg az 5 százalékot, bár az első félévben egyes hónapokban valóban magasabb lehet. A kormányzati lépések nyomán keletkező jövedelem- és árhatások ugyanis fékezik majd az inflációnövekedést - vélekedett az elnök.

Magyarázata szerint a jövedelemnövekedés lassulása és az árnövekedés gyorsulása miatt a fogyasztói kereslet növekedése visszaesik, márpedig ez nem teszi lehetővé a jelentősebb piaci áremeléseket. Vértes András jelezte: ha az adóemelések és az egyszeri, központilag befolyásolt áremelések "kimennek" a rendszerből, akkor 2008-ban az infláció is újra a 2,5-3,5 százalékos sávba csökkenhet.

Belyó Pál elmondása szerint az Ecostat ugyancsak csökkenő inflációval számol 2008-ra, ám szerinte csak 3,5-4 százalékra mérséklődik a pénzromlás üteme. A Kopint-Datorg 2008-as inflációs előrejelzése 4 százalék. Bartha Attila a hosszú távú előrejelzések pluszkockázataként említette a bizonytalan forint-árfolyamot. (MTI)