Agyelszívás már Európán belül is
Várhatóan elsöprő többséggel szavazza meg ma az Európai Parlament a 2007–2013-as időszakra szóló, uniós kutatási-fejlesztési támogatásokat, miután a 7. k+f keretprogram tegnapi vitája során jórészt az előterjesztést támogató felszólalások hangzottak el. A program összege 50,862 milliárd euró lesz, jóval kevesebb az Európai Bizottság által előirányzott 72,726 milliárdnál. A lefaragást a tagállamok az unió hétéves büdzséjének elfogadásakor határozták el.
Az EU-szintű döntéshozatal szereplői számára nem is kétséges, hogy az európai versenyképesség erősítéséhez növelni kell a k+f kiadásokat – nyilatkozta lapunknak Barsiné Pataky Etelka néppárti EP-képviselő, utalva a kérdés körül Magyarországon kialakult vitákra. Szerinte az EU vezetői számára evidencia, hogy a k+f-be fektetett pénzek megtérülnek. A kutatók és az ipar együttműködésének támogatása egyébként az új keretprogramban is az egyik kiemelt prioritás lesz, de már eddig is jól működött európai szinten. Ez utóbbira példa a Galileo műholdas navigációs rendszer, amelynek első műholdjait (hosszas előkészítés után) nemrég kezdték el gyártani. EU-szinten egyébként már azt is belátták, hogy nem lehet alkalmazott kutatást folytatni alapkutatások nélkül, és emiatt az utóbbiak ismét előtérbe kerültek az újonnan felállítandó Európai Kutatási Tanács révén – jegyezte meg a képviselőnő.
A 7. keretprogram jelentősen növeli az uniós k+f támogatásokat az idén véget érő 6. keretprogramhoz képest (2002–2006 között az EU 17,5 milliárd eurót költ k+f-re). A pénzek felhasználására Európán belül is jelentős agyelszívás indul majd meg – jósolja Barsiné, aki szerint Magyarországon is fel kell készülni arra, hogy legjobb kutatóinkat immár nem csak az USA-ba való elcsábítástól kell majd megvédeni. Ehhez legelőször azt kell meghatározni, melyek azok a tudományterületek, ahol hazánk úgynevezett kiválósági központ lehet, mert ezek támogatására lehet leginkább pénzt szerezni az EU-tól. Vittorio Prodi olasz liberális képviselő a tegnapi vita során kerek perec úgy fogalmazott, hogy a kutatáspolitikának valójában a kiválóság kereséséről kell szólnia.
