Alkotmányossági kételyek merülnek fel
Még a Pénzügyminisztériumban sem zárják ki, hogy az adótörvények néhány módosítása nem állná ki egy esetleges alkotmányossági vizsgálat próbáját – tudtuk meg. Lapunknak nyilatkozó adószakértők szerint biztosabbat csak a ma vagy holnap nyilvánosságra kerülő normaszöveg alapján lehet mondani. „Látatlanban” úgy vélik, nem feltétlenül ütköznek az alaptörvénybe e jogszabály-változtatások.
Az egyik kérdéses passzus értelmében a házipénztár átlagos napi záróegyenlegének „az üzletileg indokolt összegen felüli része” után jövőre 20 százalékos adót vagy bírságot kellene fizetni. Ezek alapján a jogalkotó a törvényi vélelem eszközéhez nyúl – magyarázza Oszkó Péter. A Deloitte vezető partnere kifejti: a hazai adójogszabályok között már találunk ilyen vélelmet, hiszen a kifizetett osztalék után bizonyos szint alatt kisebb (25 százalékos), felette nagyobb (35 százalékos) osztalékadót kell leróni. Ezt az Alkotmánybíróság helybenhagyta, ám a magasabb osztalékadó után tervezett tb-járulék-fizetési előírást nem. A házipénztárral kapcsolatos szabály esetében az a kérdés, hogy mögötte majd fel lehet-e fedezni racionális indokot, ellenkező esetben az korlátozná a tulajdonhoz való jogot, ez pedig alkotmányellenes. Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa szerint ha a jogszabály tartalmazni fog egy objektív kritériumrendszert, amely alapján egyértelműen el lehet majd dönteni, hogy mennyi az „üzletileg indokolt” szint, akkor nem lenne alapja a rendelkezés megtámadásának.
A szakértő szerint az elvárt adó már nem ilyen egyszerű. A kormány valamennyi, a társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozástól egy „a fennmaradásához gazdaságilag minimálisan elvárható nyereség” utáni társasági adót szedne be. A teher alapja az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett összbevétel 2 százaléka lenne, ha a társasági adóalap egyébként nem éri el az adott adóalanynál ezt a mértéket. Kardinális kérdés, hogy profitadónak minősül-e a szóban forgó adó, mert ha nem, akkor az veszélyeztetheti hazánk adóegyezményeit – véli Erdős. Oszkó arra hívja fel a figyelmet: az alaptörvény a közterhek jövedelmi és vagyoni viszonyok alapján történő viselését fogalmazza meg. E teher az előbbi szemponton „túllép”, hiszen egy adott évben nyereséget nem termelő vállalkozást is sújtana. Azt kell mérlegelni, hogy a rendelkezés mögötti indok (vagyis hogy a kormányzat azt „nem hiszi el”, hogy éveken keresztül papíron veszteséges, ezért pedig társasági adót sem fizető cégek működnek) arányban áll-e a vagyonelvonással, mert ha nem, úgy az megint csak a tulajdonhoz való jogot sértheti – magyarázza az adótanácsadó.
Extra járulék – akik megtehetik
Érdekesség a járulékbevételek növelésének egyik módja is. A csomag szerint „a járulékfizetési szabályok megváltoztatásával elérik, hogy azok, akik jövedelmi helyzetük alapján megtehetik”, legalább a minimálbér duplája után fizessenek járulékot. Az egyéni és társas vállalkozásokat sújtó ötlet nem új: az idei adótörvények végszavazása előtt néhány nappal a szocialista frakció erre kísértetiesen hasonló passzust iktatott volna be a jogszabályba, ám végül visszavonta.
