Cseh kormányalakítási kísérlet
Elemzők szerint az alternatívák kifulladása után a megoldás végül egy nagykoalíció lehet, ezt egyelőre az ODS és a CSSD is kizárja. A két nagy párt programja között igencsak széles szakadék tátong: a polgári demokraták az egykulcsos adó bevezetésével és a szociális rendszerek reformjával kampányoltak, a szociáldemokraták pedig a jóléti szolgáltatások megerősítését ígérték (VG, 2006. június 1., 6. oldal). Az államfő által is támogatott nagykoalíció esélyét tovább rontja, hogy a szokatlanul durva kampány Topolanek és Paroubek személyes viszonyát is megrontotta; utóbbi a választások éjszakáján ráadásul az eredmények megtámadását helyezte kilátásba. Paroubek ugyanis az ODS-t teszi felelőssé azért, hogy a múlt héten a rendőrség olyan iratokat tett közzé, amelyek a kormány és a szervezett bűnözés állítólagos kapcsolataival foglalkoztak – emlékeztet a Financial Times.
Nagykoalícióval vagy a nélkül, a kiélezett eredmény nyomán az elemzők többsége nem vár határozott és hiteles gazdasági programot az új kormánytól. Az euró bevezetésének 2010-es céldátumát is bizonytalanná tevő kilátásokra a cseh tőzsde és a korona is eséssel reagált, bár a hosszú távú piaci hatásoknak elejét veheti a hatszázalékos gazdasági növekedés és a szárnyaló export.
A Mladá Fronta Dnes cseh napilap ugyanakkor nem zárja ki az olyan, vitatott reformok bevezetését sem, mint az adók csökkentése, az egyetemi tandíj vagy az orvosi vizitdíj bevezetése. A Bloomberg által idézett lap szerint ha a hárompárti, polgári demokrata vezetésű kormány valamiképpen bizalmat szerez (egy szociáldemokrata képviselőnek állítólag már ötmillió koronát, közel 230 ezer dollárt is felajánlottak az átszavazásért), akkor a fontos törvényeket a szenátuson keresztül fogadtathatná el, ahol többséggel rendelkezik. A felsőházban megszavazott módosítások ugyanis hiába kerülnek vissza az alsóházba, ott ellenzéki többségre lenne szükség a vétó kimondásához.
Topolanek a jövő hét közepén tájékoztatja az államfőt kormányalakítási kísérleteinek eredményéről. A miniszterelnök-jelöltnek három lehetősége lesz arra, hogy kormányának bizalmat szerezzen a parlamentben; ha harmadszorra sem jár sikerrel, az államfő új választásokat írhat ki.


