Deregulációt kérnek a cégek

A távközlési szektor deregulációját kérik az iparág nagy európai cégeinek képviselői Viviane Reding uniós távközlési biztostól, aki a hónap végén teszi közzé a szektort érintő közösségi szabályozások reformjára vonatkozó javaslatait. A Deutsche Telekom, a British Telecom, illetve további 28 távközlési cég bizonyos árrögzítési szabályozások megszüntetésére szólította fel a biztost. A szektor befolyásos, régi szereplői azzal érvelnek, hogy a piac jelentősen megváltozott az új technológiák színre lépésével, így azokra az évekkel ezelőtt elfogadott közösségi szabályozásokra, amelyek a verseny élénkítését és az új piaci szereplők belépésének biztosítását garantálták, már nincs szükség.

A távközlési piacra vonatkozó közösségi előírásokat 2002-ben fogadták el, a keretfeltételek átalakítása jelentős hatással lehet az évi 300 milliárd eurós forgalmat bonyolító szektorra – jegyzi meg a Financial Times. A társaságok képviselői és a biztos múlt heti találkozóján az Európai Távközlésihálózat-üzemeltetők Egyesületének (Etno) vezetője, Michael Bartholomew kijelentette: a jelenlegi keretfeltételek jelentős jogi bizonytalanságot, illetve túlzott szabályozást erőltetnek az ágazatra.

Viviane Reding június 28-án bemutatandó reformelképzeléseiben a dereguláció kérdése mellett kitér az Európai Bizottságnak a távközlési piacon betöltött szabályozási szerepére is. A biztos arra tesz majd javaslatot, hogy Brüsszel jogköre terjedjen ki a piacszabályozás teljes spektrumára. A tervezet értelmében a bizottság nemcsak a piacfelmérésben és az erőfölényben lévő vállalatok kijelölésében kapná meg a végső szót – az jelenleg is megvan –, hanem a végeredményben kiszabandó kötelezettségek meghatározásában is – írja a Bruxinfo. Brüsszeli illetékesek szerint ugyanis a jelenlegi keretfeltételek hátránya, hogy a szabályozás kulcsfontosságú, végső szakaszában a bizottság csak ajánlásokat tehet a cégekre vonatkozó kötelezettségek kiszabására, mivel a döntő szó a nemzeti szabályozó hatóságoké.

A magyar szabályozó hatóság szerint viszont a piacszabályozó döntések harmonizálását nem az Európai Bizottság szerepének további erősítésével, hanem a tagországok szabályozó hatóságainak a páneurópai szervezetekben (IRG, ERG) történő együttműködése révén lehetne biztosítani – nyilatkozott lapunknak a Nemzeti Hírközlési Hatóság szóvivője. Márton György szerint ugyanis figyelembe kell venni az egyes tagállamok távközlési piacainak sajátosságait, például a régi tagoknál jóval magasabb a vezetékes telefon penetrációja, míg egyeseknél a kábeltévé elterjedtsége igen magas.