Drága lehet a szabálytalan lobbizás
Elkészült a lobbitörvény végrehajtási rendeletének tervezete, amelyre számos – már gyakorló és leendő – lobbista vár. A tapasztalatok szerint a lobbizással ma is foglalkozó szervezeteket elsősorban a nyilvántartásba vétel mikéntje érdekli, de sokan tervezik új lobbicégek létrehozását is. Az alapításhoz akár hozzá is láthatnak, a nyilvántartásba vételre azonban csak a törvény és a rendelet hatálybalépésével, szeptember elsejével nyílik mód. A lobbisták és a lobbiszervezetek nyilvántartását a Központi Igazságügyi Hivatal látja majd el. Ez adja ki a lobbiigazolványt, amelynek kiállítási díja – a tervezet szerint – ötezer forint lesz. A lobbitevékenység ellenőrzésével kapcsolatban a hivatal vizsgálhatja azt, hogy a regisztrációban szereplő lobbista esetében nem áll-e fenn valamilyen törvényi összeférhetetlenségi ok.
A lobbista negyedévente köteles tájékoztatót készíteni a tevékenységéről, így arról, hogy milyen döntések kapcsán kit és hányszor keresett fel, milyen eszközökkel élt. A tájékoztatót a hivatalnak kell beküldeni. Ugyanígy kell eljárnia a közhatalmi döntéshozó szervnek is. Ha a két jelentés között adatbeli eltérés van, úgy a hivatal – közigazgatási hatósági eljárásban – tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást.
A bejelentés, illetve a nyilvántartásba vétel nélküli lobbizásnak akár tízmillió forintos bírság lehet az ára. A végrehajtási rendelettervezet százezer forint öszszegű alapbírságot rögzít, ez – figyelemmel a prevenciós célokra is – a jogsértő magatartás súlyától, társadalomra való veszélyességétől, időtartamától, az elért vagy elérni kívánt előnytől függően, szorzók révén emelkedik. A tervezet súlyozza a védendő érdekeket, így például különösen szigorúan bünteti az Országgyűlésnél vagy a kormánynál folytatott nyilvántartásba vétel nélküli lobbizást. Magas bírságra számíthat többek közt az is, aki eltiltás ellenére lobbizik, vagy olyan személy, akinek közeli hozzátartozója vezető tisztséget tölt be a közhatalmi döntéshozó szervnél. A szorzók alkalmazásával egységes bírságkiszabási gyakorlat alakulhat ki a jogsértőkkel szemben. A beszedett összeg a hivatalt illeti meg.
A végrehajtási rendelet a következő hetekben jelenik meg, és a törvénnyel együtt szeptember 1-jén lép hatályba.
A túlzott nyilvánosság veszélye
Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója a tájékoztatók összevetésével kapcsolatos rendelkezést aggályosnak találta, a szabály ugyanis adatbeli, az indoklás viszont tartalmi különbségek esetén tartja szükségesnek a hivatal fellépést. Problémásnak ítélte a tájékoztatók nyilvánosságát.Mint mondta: a szövetségnek nincs ellenére a nyilvánosság, ám a vállalati szakmai érdekekre és a verseny fontosságára valamiképpen figyelemmel kellene lenni. A tájékoztatók ugyanis az információszerzés kincsestárát jelenthetik a konkurencia számára.
Mint mondta: a szövetségnek nincs ellenére a nyilvánosság, ám a vállalati szakmai érdekekre és a verseny fontosságára valamiképpen figyelemmel kellene lenni. A tájékoztatók ugyanis az információszerzés kincsestárát jelenthetik a konkurencia számára. -->


